Karoliny Márton: Somogyi utak (Kaposvár, 1975)
A török hódoltság hatása A dél felől egyre fenyegető török veszedelem már Zsigmond 'király (koróban égetővé vált. Ez tette szükségessé a déli végvár rendszer építését az erdélyi szorosodnál, Nándorfehérvárnál, Temesvárnál. Somogyban Szigetvár, Barcs, Babácsa, Berzence, Turbók, Zákány volt a (külső várövezet, a Dráva folyására támaszkodva. E várak legénysége élelemmel, lőszerrel történő ellátása minden időben járható utakat tett szükségessé. Ha nem is építettek kőpályákat, 'az utak kavicsolása — a Dráva ímentén mindenhol jól ''kitermelhető kaviccsal — ekkor indult meg. Néhány jelenlegi útszakaszunk korábbi íkavicspályája már ebben az időben kezdett 'kialakulni. A várövezetet összekötő, a Dráva mentét követő dél-somogyi útvonal jórészt honn okos talaja, önimagában liis alkalmas volt a majdnem mindenkori közlekedésre. Éppen ezért kavicsolás csak ott történt, ahol a katonai szállítások miatt az feltétlenül szükséges volt. A várak építési imonkáit általában olasz hadmérnökök tervezték és irányították. A váraikhoz csatlakozó utak földmunkáit és hídjait az erődítési munkák során építették meg. A siófoki Sió-híd 1941. évi átépítése során kerültek eltávolításra azok a tölgyfa cölöpök, amelyekre a XV. században épült fahidat annak idején alapozták. Maga a katonai közlekedés biztosítása nem volt elég a török hadjáratok feltartóztatására, mégis ez tette lehetővé azt a mozgékony hadviselési módot, ami legalább a Dunántúl és Horvátország nyugati felének megtartását eredményezte. Az a haditett, amikor Zrínyi Miklós a költő, 1664. telén felégette az eszéki Drávahidat, csak jól, gyorsan járható útviszonyok mellett történhetett -meg. Bór arra nézve van adat, hogy a törökök gondot fordítottak a pécs—szigetvár-kanizsai útvonal fenntartására, maga az útvonal unég a török invázió előtt, már gondozott állapotban volt. A törökök hadimérnöki felkészültségére több forrás utal. Szigetvár ostromakor esett el Aliportug, aki az utászok munkáját irányította. Feltehető, hogy az eszéki Dráva-hidat az ő terve szeriint és az ő irányítása mellett építették. Ez a cölöpökre épült fahíd 6 km hosszú lehetett. A Balaton természetes akadálya volt a törökök északnyugati terjeszkedésének. A törökök jelenléte miatt viszont megszűnt a tavon keresztül lebonyolódó áruforgalom. A Síió foki kiágazásánál széles és mély vizű hadikikötőt rendeztek be a törökök, ahonnan őrjáratokra és kisebb hadi vállalkozásokra indultak vitorlás hajóik. Emiatt a Sión átkelni a Jocó hídjánál lehetett (körülbelül ott, ahol most az autóút keresztezi a folyót. A török hódoltság Somogy déli részén 1690. évben szűnt meg véglegesen. A hódoltságban eltelt 125 esztendő az ország egyéb területein végbement pusztulásnál sokkal súlyosabb volt Somogyban, mert a vármegye területe állandóan ismétlődő katonai felvonulások és hadjáratok színtere volt. Pusztultak a városok és a községek. Acsády Ignácz 1720ban 4731 háztartást állapított .meg, hatos szorzószámmal számolva, ez 28 836 léleknek felel meg. Egy Belsa-Somogyra vonatkozó adat szerint ebben az időben csak 6300 ember élt ott. De a lélekszám nagyarányú csökkenését nem (lelhet csupán a törökök rovására írni. Bőven (kivették ebből részüket a német császári csapatok szörnyű pusztításai, még a kuruckori harcok után is. A szóládiak erről még 1745-ben is így emlékeznek: ,,Atyáink a változó háborús időben nyilván a faluban nem lakhatván, pincékben, földi lyukakban laktak." Az erőszakolt adószedésekre jellemző adat: „Spánes kapitány uram in specie más narajtianus regimentbeli tisztekkel gyakorta ment Somogy vármegyébe exekutióra, nagy dalosokkal hajtott 100, olykor 150, néha 200 szekeret is, melyben mindenféle élést, búzát, zabot, szénát hozatott, hol Keszthelyre, hol Sümegre az szegénységnek nagy romlására." Az elpusztult falvak egykor művelt földjeit erdőség lepte be. Nem termett olyan termény, arnelyet feleslegként piacra termeltek volna, és szállítási igények léptek volna fel. Az erdők faanyaga nem képezte feldolgozás, vagy kereskedelem tárgyát. Ebben az időben virágzott fel az erdei sertéstenyésztés, az erdei makkoltatós. 8
