Karoliny Márton: Somogyi utak (Kaposvár, 1975)

A /á.oo/c kiterjedése, dr. Kogutowitz Károly tanulmánya szerint. Schedius Lajos kir. tanácsos 1838-ban térképet adott ki. Ezen a térképen „csinált" útként tüntette fel a Keszthely—Nemesvid-Nagykamizsa útvonalat. Ez arra utal, hogy ezen az útvonalon már okkor, legalább fenntartási, kavicsszórási tevékenység is folyt. 1850 és 1860 között épült meg a kaposvár—nagykanizsai út iko<ngótégla burkolata Kaposvár és In'ke között. A megye belső részén az erdők tűzifa hozamát abban az időben értékesíteni alig lehetett, éppen a kiépített utak hiányában. Mivel a 'kőbányáik is távol estek a megyétől, az akkori úíhatóság az olcsó tűzifát rabokkal vágatta ki, rabmunkával téglát vettetett, mojd a kaposvári és bö'hönyel táglakemencékben kiégettette. A túlégett klünké r (kongó) téglákbél 5,7 méter (3 öl) széles útpályát rovtaik, a most is irigyelten nagyvonalú vonalvezetéssel kialakított 12 méter koronaszélességű földmunkára. A tégla útpálya mindkét szélén 10—15 cm magas homokfogó padka készült, hogy a szél el ne sodorja a téglaburkolatot fedő 2-3 cm vastag homakréteget. A tégla útpálya fenntartása nagy gondot okozott, ezért végül 1927-30 között 4 méter széles makadám 'kavicsréteget hengereltek rá. A sorozatos javítások során (kikerült használt kongótégla anyagából a Kaposfő és Bárdibükk közti útszakaszon 3 méter széles téglaburkolatot raktak - erre 192ó-<ban hengereltek bazaítkő pályát. A reformkor sok értékes kezdeményezése serkentően hatott az útügyre is. Széchenyi István javaslata a centrális jellegű országos közúthálózat kiépítésére, megyei igényeket is ébresztett. A Kaposvári Állami Levéltár ebből az időszakból értékes térképdokumentumokat őriz, amelyek jórészt az akikori elgondolások szerinti posta utakra vonatkoztak. (,,Rajztérképe a Somogyvármegyében használatban levő és javallott új posta utaknak, Siófoktól és Szigetvártól Iharosberényen át Nagykanizsáig, Szemestől Szigetvárig és Ladtól Iharosberényig. Vörös László tiszti földmérő 1836." — „Szabályozási terve a Kaposfőtől Kutason keresztül Csurgóig és Kuiastól Felsősegüsdön keresztül Inkéig menő országútoknak. Vörös Lászíló tiszti földmérő 1836." - ,,Gyöngyös, Lad, Patosfa, Hatvan, Apáti országút térképe. 1833." - ,,Szentpál, Porrog, Szentkirály. Csurgói-i postaút térképe." (XIX. sz. közepe) — „Rajzképe Marcalitól Kaposvárig vezető postaútnak." (XIX. sz. közepe) - „Helyszín11