Mészáros János: Pest megyei utak (Budapest, 1979)
AZ ÚTHÁLÓZAT FEJLŐDÉSE AZ ÓKORTÓL A RÓMAI BIRODALOM BUKÁSÁIG Az útépítés első maradványai hazánk területén időszámításunk első századából valók. Traianus császár (i.u. 98-117) korában Pannóniában, a későbbi Magyarország területén, már több római alapítású nagyobb város volt. Magyaróvár, Tata, Szekszárd, Tolna, Sárkeresztúr, Győr, Óbuda, Sárvár, Ószőny, Kőszeg, Bicske, Székesfehérvár, Dunaújváros, Szigetvár, Keszthely , Eszék, Ódombóvár, Szombathely, Sopron, Pécs, Zimony, Szegvár, Szentendre. Ezek a városok egyúttal kormányzósági székhelyek, vagy a légió táborhelyei is voltak és így egymással, továbbá Rómával való összeköttetésük fenntartása érdekében megfelelő utakat kellett építeni. Pest megye területén kevés volt a rómaiak által épített út. A rómaiak előtt a Dunántúlon a kelták, Erdélyben pedig a dákok alkottak olyan népközösséget, amelyek gazdasági életéhez és háborús célokra már közlekedési utakra szükség volt. A római birodalom gazdasági élete ifi. 300-tól i.u. 400-ig teljesedett ki. A rómaiak tudvalevőleg a Földközi tenger szétszórt államait a római birodalom bukásáig egy egységes birodalmi szervezetbe foglalták össze, melynek központja Közép-Itália, s különösen Róma volt. A rómaiak forgalmi élete egészen más volt mint a görögöké és az etruszkoké. A görögök és az etruszkok Itáliában főleg külső kereskedelmet folytattak, a rómaiak ezzel szemben főleg a tartományaik között való forgalmi és kereskedelmi összeköttetéseket istápolták és fejlesztették. Róma fekvése különösen alkalmas volt arra, hogy világkereskedelmi központtá legyen. Róma forgalmi területe igen nagykiterjedésű volt. A nagykiterjedésű római birodalmat, annak szerteágazó tartományait közigazgatásilag és hadászatilag szervezetten együtt-tartani nehéz feladat volt, amelynek ellátására főleg az összes országrészekkel való gyors és közvetlen érintkezésre volt szükség. Ebből a közigazgatási és hadászati érintkezés céljából volt szüksége Rómának kifejlett, tökéletes úthálózatra. A rómaiak úgyszólván utolérhetetlen műszaki tökély lyel építették szárazföldi útjaikat. A birodalmon belüli forgalom döntő részét mégis a hajózás vitte. A kikötőket az érintett százrazfölddel úthálózat kötötte össze. A római utak szélessége 14—15 láb volt. Szi10 lárd építkezéseik miatt úgyszólván elpusztíthatatlanok voltak. Századok hosszú sora alatt megtartották épségüket és még ma is a rómaiak által lefektetett nyomokon vezet igen sok olaszországi és egyéb országbeli út. A római utak vonalvezetését elsősorban a katonai megfontolások irányították, ezért a szorosokat lehetőség szerint elkerülték és egyenes vonalban vezették az utakat a gerincvonalak tetején, hogy így a környék felett uralkodó helyzetben minden meglepetéstől mentesek legyenek. Szívesen alkalmazták ezért a töltéseket is. Magassági értelemben 10%-ig terjedő emelkedők is előfordultak. A kikerülhetetlen mocsaras, nedves helyeket feltöltötték, esetleg dorongokkal a patakokon és folyókon kisebb gázlókat készítettek. A nagyobb folyók és völgyek áthidalására kőboltos hidakat építettek. Az utak burkolatának teljes vastagsága 1,00 -1^5m volt és több különböző vastagságú - mészkőhabarcscsal kiöntött — kőrétegből állott. A rendelkezésre álló irodalom alapján, a későbbi Pest-Pilis—Solt—Kiskun vármegye területén az alábbi utak voltak: 1. Bécsből Győrön, Szőnyön, Dorogon és Solymáron át Aquincumba; 2. Aquincumból Adonyon, Pakson, Tolnán, Bátán, Eszéken, Vinkorcin, Mitrovicán és Zimonyon át dél felé; 3. Tatról Esztergomon, Leányfalun és Szentendrén át Aquincumba; 4. Egyes adatok szerint Aquincumból Szolnokon át Dáciába, valamint Intercisa- (dunapentele)-ből ugyancsak Dáciába kereskedelmi út (ösvény) vezetett a Barbarikumon keresztül. Ezek nem voltak kiépített utak. A római törvények az utakat két nagy csoportba osztották: I. Közhasználatú utak, melyek lehettek: a) hadiutak b) közönséges országutak, ezek keskenyebbre épültek mint a hadi utak. II.Magánutak, melyeket csak engedélyezettek használhattak. A közhasználatú utakat három osztályba sorolták: 1. Birodalmi utak, melyek az egész imperiumra terjedtek ki.