Mészáros János: Pest megyei utak (Budapest, 1979)

2, Köz- vagy keresztutak, melyek rendszerint a birodalmi utakból ágaztak ki és valamely városban vagy faluban végződtek. 3. Mellékutak, melyek a birodalmi vagy keresztutakból ágaztak ki és a mezőre vagy erdőbe vezettek. A keresztutak a birodalmi utaknál keskenyebbek, a mellékutak pedig még keskenyebbek voltak. Az utak építése mellett azok fenntartásáról is gondoskodtak. Az utak felügyeletét az arra kinevezett curátorok végezték. A curátori kinevezés nagy megtiszteltetés volt, arra csak olyan embereket neveztek ki, akik a köz érdekében kifejtett munkásságukkal ezt a megtiszteltetést kiérdemelték. A helyi jelentőségű utak feletti felügyeletet a consulok és tribünök tartották . Az állami közlekedési szervezet a kurzus publikus volt a római időnek egyik legsajátosabb és a közlekedés fejlődése szempontjából legértékesebb intézménye. A Kr. u. III. és IV. században volt a legszervezettebb színvonalon. A római utak elsősorban hadászati és közigazgatási célokat szolgálván, az utak gondozásáról, biztonságáról és kiszolgálásáról az állam gondoskodott. A római birodalom bukásával a kulturális és gazdasági élet a volt Pannónia területén is fokozatosan hanyatlott, az úthálózat is tönkrement. A lakosság a mind jobban gödrösödő és így közlekedésre egyre alkalmatlanabb utakat elkerülte, köveit egyéb célokra elhordta és visszatért a terepen ill. földutakon való közlekedésre. A római utakat belepte a por, lassan még az emlékük is feledésbe ment. A népvándorlás azután a római utaknak jóformán minden nyomát megsemmisítette és csak az újabb kori ásatások alkalmával bukkannak fel helyenként maradványaik, gyakran több métert meghaladó mélységből. A RÓMAI KORI UTAK BURKOLATSZERKEZETE mészkőhabarcsba rakva agger (Summa crusta) kavicsos homok (nucleus) dió nagyságú kavics^ (ruderatio) Ökölnagyságú kavics^ (statumen) terméskő alap 11