Mészáros János: Pest megyei utak (Budapest, 1979)

2, Köz- vagy keresztutak, melyek rendszerint a biro­dalmi utakból ágaztak ki és valamely városban vagy faluban végződtek. 3. Mellékutak, melyek a birodalmi vagy keresztutak­ból ágaztak ki és a mezőre vagy erdőbe vezettek. A keresztutak a birodalmi utaknál keskenyebbek, a mellékutak pedig még keskenyebbek voltak. Az utak építése mellett azok fenntartásáról is gondos­kodtak. Az utak felügyeletét az arra kinevezett curá­torok végezték. A curátori kinevezés nagy megtisztel­tetés volt, arra csak olyan embereket neveztek ki, akik a köz érdekében kifejtett munkásságukkal ezt a megtiszteltetést kiérdemelték. A helyi jelentőségű utak feletti felügyeletet a consulok és tribünök tar­tották . Az állami közlekedési szervezet a kurzus publikus volt a római időnek egyik legsajátosabb és a közle­kedés fejlődése szempontjából legértékesebb intéz­ménye. A Kr. u. III. és IV. században volt a legszerve­zettebb színvonalon. A római utak elsősorban hadá­szati és közigazgatási célokat szolgálván, az utak gon­dozásáról, biztonságáról és kiszolgálásáról az állam gondoskodott. A római birodalom bukásával a kulturális és gazda­sági élet a volt Pannónia területén is fokozatosan hanyatlott, az úthálózat is tönkrement. A lakosság a mind jobban gödrösödő és így közlekedésre egyre alkalmatlanabb utakat elkerülte, köveit egyéb célok­ra elhordta és visszatért a terepen ill. földutakon való közlekedésre. A római utakat belepte a por, lassan még az emlékük is feledésbe ment. A népvándorlás azután a római utaknak jóformán minden nyomát megsemmisítette és csak az újabb ­kori ásatások alkalmával bukkannak fel helyenként maradványaik, gyakran több métert meghaladó mély­ségből. A RÓMAI KORI UTAK BURKOLATSZERKEZETE mészkőhabarcsba rakva agger (Summa crusta) kavicsos homok (nucleus) dió nagyságú kavics^ (ruderatio) Ökölnagyságú kavics^ (statumen) terméskő alap 11

Next

/
Thumbnails
Contents