Szvircsek Ferenc: Nógrád megye közútjainak története. (Salgótarján, 1980)

épített, s már fentebb említett útnak három, a megye területére eső, 56,875 km hosszú szakaszát. (1. Nagykökényes—Zagyvaszántó 10,710 km; 2. Apc—Jobbágyi 2,955 km, 3. Mátraverebély—Fülek—Sid 43,210 km), szintén a megye kezelésébe adták át.

2a 1910-ben végre a' kereskedelemügyi miniszter (13487/1910 sz. r) kilátásba helyezte a pőstény—szécsény—pásztói tvh.-út, államosítását 1911-ben. Erre a hírre alapozva a megye az úthálózatának kiegészítése céljából három új „transzverzális" jellegű útvonalat kívánt létesíteni. Itt a vicinális utakat törvényhatósági kezelésbe veszik, a többi utat is kiépítik, s egyúttal a Zagyva völgyén vezető hadászati út a sziráki járás keleti részén húzódó törvényhatósági utak között összeköttetést fog létesíteni. A törvényhatósági úthálózatot négy útvonallal bővítették ki: I. Bánk—Romhány—Nógrádkövesd—Galgaguta—Bércei 25,9 km. Ezen az úton a sziráki és nógrádi járások közötti összeköttetést akarták biztosítani. Ugyancsak kapcsolat jönne létre a Budapest—Verség és Jásztelek—Penc— Rád közötti tvh-úttal, valamint a HÉV-vasutak között (Nógrád megyei HÉV és Duna—Ipoly völgyi HÉV). II. A Lapujtő—Liké közötti transzverzális út 13,320 km hosszban. Ez az útvonal azért lenne szükséges, mert a rapp—salgótarjáni tvh.-utat fogja öszszekötni a litkei vasútállomással, s közvetlen összeköttetést teremt a salgótarjáni bányák, s az Ipoly völgye között, valamint a Nógrád megyei HÉV Balassagyarmat—Losonc vonala között. Ez az útvonal később lehetővé fogja tenni, hogy a gácsi járásnak a szennai völgyre támaszkodó 19 községe s a losonci járás déli része közvetlenül közlekedhessenek Salgótarján és a Zagyva völgye felé. III. A Romhány—Szátok—Érsekvadkert—Patak—Nagyoroszi közötti transzverzális jellegű, 19,220 km hosszú útvonal. A nógrádi járás területe, a Duna —Ipolyvölgyi HÉV kiépítésével közvetlenebb kapcsolatot talál Hont megye székhelyével, Ipolysággal, mint Balassagyarmattal. Vármegyei érdek volt, hogy legalább a közúthálózat kiépítésével ellensúlyozni tudják azt, nehogy az ..idegenbe vezető könnyebb közlekedés folytán éppen a nógrádi járás községei veszítsék el összetartozandósági érzetüket a vármegye székhelyével, s ezzel magával Nógrád vármegyével szemben is". IV. A Csecse—Pásztó közötti útvonal 3,600 km hosszban. Építését az indokolta, hogy mindkét irányban törvényhatósági út képezi folytatását. Az útépítkezések költségének fedezésére az állami tartalékalapból 25 évi törlesztéssel kölcsönt vesznek fel, s ezt a közútalapból fogják törleszteni. A XX. század első évtizedének végére, a vármegye egyik jellemzője az utak járhatatlansága, megszűnt. A pénz; hiánya akadályozó tényező volt ugyan, de a közúti törvény életbeléptetése új eszközöket nyújtott a megyének arra, hogy a közúti adó megállapítását, az utak osztályozását és az építkezés rendjét biztosítsa. Scitovszky János alispán idejében kezdődött meg ennek alapján az új úthálózat kiépítése. 1895 után utóda Török Zoltán ismét új alapokon indította meg az építkezéseket. Ekkor állapították meg a vicinális utak terve48