Szvircsek Ferenc: Nógrád megye közútjainak története. (Salgótarján, 1980)

1. Endrefalva—Pálfalva 12,0 km 2. Kálnó—Poltár, Terenne—Nádújfalu ossz. 12,0 km 3. Bánk—Penc—Pest megye és Kismaros—Hont megyei út 13,7 km 4. Nándor—Vanyarc 22,9 km 5. Sztregova—Kékkő 15,1 km 6. Poltár—Zlatno 12,3 km 7, B.-gyarmat—Nándor, Jobbágyi—Heves megye, Vanyarc—Penc, összesen: 15,9 km 8. Mucsin—Salgótarján 15,0 km 9. Vanyarc—Verség 13,5 km 10. Abelova—Turopolya 22,5 km 11. Különböző útszakaszokon még kiépítetlen szakaszok teljes kiépítése, összesen: 15,4 km Ha arányosan osztanák el minden kiépítetlen útvonalra az építésre fordítható összeget, akkor pl. a szécsény—pálfalvai út csak 13 év alatt épülhetne ki. A számítások szerint az új építési rendszerben az útvonal egy év alatt megépíthető lesz. Igen furcsa azonban, hogy a tervből ismét kimaradt Málnapatak és vidéke, annak ellenére, hogy a területnek 4 üveggyára, 1 gőz- és 3 vízi fűrészmalma volt. Ezzel a málnapataki vicinális út továbbra is „sárvonal" maradt.

18 1882 tavaszán az állami utak: a budapest—vác—kassai és vác—selmeci utak teljesen „kielégítő jó állapotban" voltak. A törvényhatósági utak a közlekedés igényeinek megfeleltek. Életbe lépett az új építési tervezet. A vicinális utak hálózatát a közigazgatási bizottság újból megállapította a helyi érdekek figyelembevételével. 1882. augusztus 27-én megjelent a vicinális utak építéséről és fenntartásáról szóló megyei szabályrendelet.

19 1883-ban a megindult építkezéseket a vállalkozók nem tudták befejezni. Már júliusban kérdésessé vált az, hogy mivel Fürst Ignác budapesti vállalkozó nem felelt meg a feladatának, hogy ő kapja-e meg továbbra is a Pálfalváig építendő útra a megbízást? Az történt ugyanis, hogy a szécsény—andrásfalvai utat (Szalmatercs—Ságújfalu között építette meg), a szerződés szerinti határidőre 1882. augusztus 31-re, illetve október l-re, nem tudta befejezni, sőt 1883. május 31ig sem adta át az utat, az építést ezért „házilag" kellett befejezni. A közigazgatási bizottság a vállalkozóval a szerződést felbontotta. Végül is a megye fejezte be a kérdéses utak építését és így 1883. október 17-én az alispán jelenthette, hogy a megyei utakból 1881 végén megállapított sorrendnek megfelelően a szécsény—pálfalvai útból az Endrefalva—Ságújfalu közti rész, 7,654 km, a Kisterenye—Pétervására közti útnak nemti—nádújfalui, illetve Heves megye határáig terjedő 3,100 km hosszú szakasza teljesen kiépült és a forgalomnak átadták. 1884. november 14-én életbe lépett az új vicinális közmunkaszabályzat. Változás következett be az építészeti hivatal állományában is, Eglmayer Adolf főmérnök, aki Topschner főmérnök utódja volt, eltávozott a megyéből. Utódja ideiglenesen Kovács Ákos lett, de őt is május 4-én Feigelstoch Gyula kir. főmérnök váltotta fel. 1885. január 1-től Ripperger Károly és Komáromi M. József útbiztosok egyévi próbaidő mellett szolgálatba léptek. A vasútépítési 40