Szvircsek Ferenc: Nógrád megye közútjainak története. (Salgótarján, 1980)

f) Szátok Vadkerti határán túl Patakig 3000 öl csinálatlan út, ez vezet fel Hatvantól Ipolyságnak, követ romhányi kőbányából, kavics nincs, 3 kőhíd van. g) Gyarmat Kóvári határig Ipolyságról vezető útvonal 1500 Öl újonnan építendő kereskedelmi út, Ipoly kavicsot a töltés mellett lehet kapni, 2 fahíd kell." Tehát a kerületben van 5 jó és 2 javítandó kőhíd; 6 jó és 2 javítandó fahíd. Építeni kell 1 kő- és 9 fahidat. A hidak száma összesen: 25. A felsorolt kereskedelmi és közlekedési utak fenntartására 1 útbiztos (B.-gyarmat székhellyel) és 3 útkaparó szükséges. De az útkaparókat nem az utak állagának védelmére, hanem az útvonalat építő munkaerő felügyeletére akarták felhasználni, akik Balassagyarmaton, Szügyben, Vadkerten állomásoznának. A losonci kerületben is hasonlók voltak az útviszonyok. Vitális István főszolgabíró jelentése szerint a zelenei postaút, amely „Losoncztól — Rimaszombati fő országúiba a szalatnyai hegyen kapcsolódik," 15 év óta, — amióta megépítették — nem lett javítva, ezért járhatatlan. Ebből a postaútból Berzencénél ágazik ki egy útvonal egészen a málnapataki vasgyárig. Ezt az utat megyei közmunkaerővel építették ki, de építését a szabadságharc idején nem folytatták, ezért őszi és tavaszi esős időben járhatatlan. Zelenétől a Gömörbe vezető út elhagyatott állapotban van. A Divény—Oroszi felé vivő országútból Tamásiban Szinóbányára egy új út 1847-ben készült el, szintén megyei erőből. De ezt 1851-ben már javították. A kerületben négy kereskedelmi útvonal van, hoszsza 15 000 öl, 1 nagyobb kőhíd és 31 fahíd. Az út mellett javításra használható kő és kavics mindenütt előfordul. A munkák felügyeletére 5 útkaparó és ^ útmester kellene, akik Berzencén laknának. A felterjesztés javasol is embeíeket ezekre a feladatokra, így útmesternek: Fabriczy Lászlót, útkaparónak: Magyar Jánost, Mázán Jánost, Buhánszky Jánost, Snárik Andrást, Huszár Istvánt. A sziráki kerületből Dömök Elek biztosi segéd 1851. november 1-én kelt jelentése szerint az egyik országút a lóci pusztáktól vezet Felsőtold határának, Felső- és Alsótold, Kozárd, Ecseg útvonalon Csecséig. Hossza 1,3/4 mérföld. Útépítő anyagok, az ecsegi, kozárdi, toldi határban találhatók. A munkák elvégzésére 2 útkaparó szükséges. A második csinált, de az előbbinél kevésbé használt útvonal Losonctól Füleken át az Alföldre vezet, a csengerházi pusztától a verebélyi határon keresztül a Zagyva mellett Heves megyéig terjed. Hossza 1 mérföld. Ütépítési célra kő a verebélyi határban van, kavicsot a Heves megyei Tar községből kell hozatni, de ez sem a legjobb minőségű. Itt egy útkaparó kellene, s a két útvonalra pedig egy útmester. A kerületben 9 kőés 3 fahíd van. A szécsényi Kozil Jenő kerületi biztos jelentése 1851. november 22-én készült el, s benne két kereskedelmi útról tesz említést. Az egyik Észak felől a pőstényi főútból balra eltérően Szécsényen keresztül Losoncnak vezet Ecsegen és Csecsén át. Az út 10 338 öl hosszú, kőalapú, 708 öl kivételével kavicssóderral készített, javított út. A másik útvonal a Szécsény és Balassagyarmat kö25