Szvircsek Ferenc: Nógrád megye közútjainak története. (Salgótarján, 1980)

mánybiztoshoz, azonban arról tudósít bennünket, hogy ez az intézmény jóval régebbi múltra tekint vissza. Érdemes felidézni ezt a levelet is, hogy képet kaphassunk tevékenységükről. ,,Rég ideje már, ami alól írottak előbb mint Űti tárassáriusok Később pedig Űt Kaparó nevezet alatt szolgáltuk a T. N. Vármegyét, s így szólva fiatalabb éveinket ezen szolgálatban éltük le — mind a mellett is azonban a forradalom ideje alatt tett szolgálatunkért a mikor nemcsak Üti Munkáknál, de minden egyéb előfordult bajokban is mint állandó Megyei Szolgák használtattunk, az eddigi búza járandóságunkat, mi egy évre 16 kila rozsban volt meghatározva, 1848-iíc évi október 1-ső Napjátul ki nem kaptuk... Egyéb iránt oda is terjed alázatos esedezésünk méltóztasson magunk alkalmazhatása végett tudatni velünk, számolhatunk-e abbéli Kegyességre, miszerint szolgálatunkban továbbra is megmaradhassunk legmélyebb alázatossággal maradván. Szécsényben februárius 20.-án 1850-i/c esztendőben... legkisebb esedező szolgái Alács István, Molnár István, Vanya János folytonossan Szolgált Űt Kaparok a volt Szécsényi Járásban." Miután az állam a megyében átvette a Verőcétől Osgyánig és Divénytől Orosziig vezető főútvonalakat és hogy a balassagyarmati kerületben levő kereskedelmi utak „járhatóvá tehessenek", a kerületi főszolgabíró, Komáromy Imre 1851. november 3-án a következő javaslattal állt elő. Tette ezt azért is, mivel az útbiztos munkakörök november 1-től megszűntek. „Kereskedelmi utak a következők: a) Gyarmattól—Szécsénynek vezető főútról a káprás alatt már elkészített útvonallal kapcsolatban levő út, mely a főútról Trázs mellett tér el, a Farkas Almási kocsmáig 1000 ölet tehet, a kerületre jut 560 öl. Két fahidat kell csinálni, kő az Ilinyi kőbányában, kavics a Hugyagi határban. b) Gyarmattól Kékkőnek Zólyomnak vezető országút, Podrecsányig 500 öl. Kijavítandó fahíd összesen 6 db. Az Ipoly hídja 68 öl hosszú. c) Gyarmattól Szügynek, Mohorának, Halápnak, Terénynek vezető Buják— Gyöngyösi kereskedelmi útvonal határszélig 4000 öl. Az út a szügyi fekete víz hídig földből fölhányt és kavicsolt töltés, azon Nagyhalápi első hídig kő alapú, innen a Balczár Juh hodályig kő alapzatú, de Kishalápon túl semlyékessége miatt Gr. Teleky szérűskert mellett 80 ölre járhatatlan, 3 kő és fahidat számlálnak. d) Mohorától Nándornak, Becskének, Bérceinek és Sziráknak vezető kereskedelmi útvonal Mohorától Becskei határig 2000 öl, környéken kő van (Szügyi, Mohorai és N. Halápi kőbánya) kavics a szügyi határban. Van 3 kő és 5 fahíd. e) Lőrincztől Pataknak, Ipolyságnak vezető útvonal 4000 öl csináltatlan kereskedelmi út, követ a romhányi kőbányából, kavicsot a ribai határból. Van 3 kő és 1 fahíd. 24