Török Tibor: Mérföldkő. Harmincöt éve a Vas megyei utakért. (Szombathely, 2002)

Napjaink útjain

NAPJAINK UTJAIN rült megteremteni a jobb úthálózathoz szükséges pénzeszközöket. Az Útalap súlyát jelzi, hogy kiadásai 1992-ben elérték a 21 milliárd forintot, azaz a szakma valóban érezhette ennek jelentőségét. Irány kelet! Vas megye az első három évben kimaradt „a jóból", azaz a megyét feltűnően elkerülték a nagyobb beruházások. A miértre összetett válasz adható: az Útalap elosztása jórészt szakmai szempontok alapján történt, de a fejlesztésre szánt pénzekért valóságos „lobbiverseny" indult. Természetesen érvényesült a nagypolitika érdeke is, a közlekedés szempontjából a Budapest-Bécs tengely számított nek nagyberuházásai között kell említeni az Ml-es autópálya Győrt elkerülő, meglehetősen grandiózus szakaszát, a '94-es választásokra befejezett MO-ás körgyűrűt, a szolnoki elkerülő utat, amelyhez Régi gépek, elavult technológia elsődlegesnek. Másrészt a keleti megyék (Heves, Hajdú-Bihar, Szabolcs-SzatmárBereg) kihasználták azt, hogy a kormányzati politika az ő régiójukat igyekszik felzárkóztatni. A kilencvenes évek első felétöbb hidat is kellett építeni a Tiszán és a holtágakon.