Török Tibor: Mérföldkő. Harmincöt éve a Vas megyei utakért. (Szombathely, 2002)
Az út kezdetén
AZ UT KEZDETEN Geodéták, útmesterek, útkaparók helyhez bekötni, hiszen az út ezen a területen Ausztriához került. A megyeszékhelyszerepet betöltő Szombathely központi helye vitathatatlan volt, hiszen a későbbi burgenlandi rész centrumának számított - ekkora nagyságú város nincs a térségben. A trianoni döntéssel azonban határ menti település lett belőle. A megcsonkított ország gazdasági súlya csökkent, az úthálózat fejlesztése helyett hosszú éveken át csak szinten tartásról lehet beszélni, illetve a háború előtti állapotok helyreállításáról. A húszasharmincas években az országos kiépített úthálózatból Vas megye csak öt százalékkal részesedett, ráadásul a forgalomból is igen kevés jutott a megye útjaira. A korszak első nagyobb útépítési beruházásai között kell megemlíteni a bekötőutak rendszerét. Egy 1920-as felmérés szerint a megyében 42 település nem csatlakozott a nagyobb állami és törvényhatósági utakhoz - a bekötőutak azonban a II. világháborúig mindenütt kiépültek, állami, vármegyei és községi pénzforrásokból. Külön kihívást jelentett a gyorsan terjedő motorizáció, az utaknak a gépjárműforgalmat is el kellett viselniük. Országos forgalomszámlálás előzte meg a magyarországi úthálózat fejlesztését, ebből Vas megye, a korábban említett okok miatt kimaradt. Elsőbbséget élvezett London-Köln-Bécs-BudapestSzeged-Belgrád-Isztambul nemzetközi folyosó hazánkon átvezető szakasza. A megye akkor értékelődött fel ismét, amikor az olasz diplomácia élénken támogatta a magyar revíziós törekvéseket, és a két ország szorosabbra fűzte az együttműködését. 1936-37-ben készült el a 8. számú főútvonal az országhatár és Veszprém közötti szakaszon - a régi Budapest-Graz főút más vonalon vezetett. A hat méter széles betonútpálya akkoriban korszerűnek számított, - a trianoni szerződés egy pontja szerint csak 6 méter burkolt szélessége lehetett -, a hetvenes-nyolcvanas évek forgalmi terhelését azonban már nem bírta el, ezért is kellett folyamatosan korszerűsíteni - a munka napjainkban is tart. A 8-as főúton több híd, Vasvárnál és Rátótnál vasúti felüljáró is épült. Az utóbbi különösen nagy vihart kavart: a helyi nagybirtokos nem engedélyezte, hogy a tervezett helyen készüljön el, ezért új vasútállomást kellett építeni a községnek és a felüljárónál bonyolult műszaki megoldásokat alkalmaztak az építők.