Török Tibor: Mérföldkő. Harmincöt éve a Vas megyei utakért. (Szombathely, 2002)

Az út kezdetén

AZ UT KEZDETEN Geodéták, útmeste­rek, útkaparók helyhez bekötni, hiszen az út ezen a terü­leten Ausztriához került. A megyeszék­helyszerepet betöltő Szombathely köz­ponti helye vitathatatlan volt, hiszen a későbbi burgenlandi rész centrumának számított - ekkora nagyságú város nincs a térségben. A trianoni döntéssel azon­ban határ menti település lett belőle. A megcsonkított ország gazdasági súlya csökkent, az úthálózat fejlesztése helyett hosszú éveken át csak szinten tartásról lehet beszélni, illetve a háború előtti állapotok helyreállításáról. A húszas­harmincas években az országos kiépített úthálózatból Vas megye csak öt százalék­kal részesedett, ráadásul a forgalomból is igen kevés jutott a megye útjaira. A korszak első nagyobb útépítési beru­házásai között kell megemlíteni a bekötő­utak rendszerét. Egy 1920-as felmérés sze­rint a megyében 42 település nem csatlako­zott a nagyobb állami és törvényhatósági utakhoz - a bekötőutak azonban a II. világ­háborúig mindenütt kiépültek, állami, vár­megyei és községi pénzforrásokból. Külön kihívást jelentett a gyorsan ter­jedő motorizáció, az utaknak a gépjármű­forgalmat is el kellett viselniük. Országos forgalomszámlálás előzte meg a magyarországi úthálózat fejlesztését, ebből Vas megye, a korábban említett okok miatt kimaradt. Elsőbbséget élvezett London-Köln-Bécs-Budapest­Szeged-Belgrád-Isztambul nemzetközi folyosó hazánkon átvezető szakasza. A megye akkor értékelődött fel ismét, amikor az olasz diplomácia élénken támogatta a magyar revíziós törekvéseket, és a két ország szorosabbra fűzte az együttműkö­dését. 1936-37-ben készült el a 8. számú főútvonal az országhatár és Veszprém közötti szakaszon - a régi Budapest-Graz főút más vonalon vezetett. A hat méter széles betonútpálya akkoriban korszerű­nek számított, - a trianoni szerződés egy pontja szerint csak 6 méter burkolt szé­lessége lehetett -, a hetvenes-nyolcvanas évek forgalmi terhelését azonban már nem bírta el, ezért is kellett folyamatosan korszerűsíteni - a munka napjainkban is tart. A 8-as főúton több híd, Vasvárnál és Rátótnál vasúti felüljáró is épült. Az utóbbi különösen nagy vihart kavart: a helyi nagybirtokos nem engedélyezte, hogy a tervezett helyen készüljön el, ezért új vas­útállomást kellett építeni a községnek és a felüljárónál bonyolult műszaki megoldá­sokat alkalmaztak az építők.

Next

/
Thumbnails
Contents