Török Tibor: Mérföldkő. Harmincöt éve a Vas megyei utakért. (Szombathely, 2002)

Út Európába

UT EURÓPÁBA Történelmi gyökerek - Vas megye közlekedése hogyan illeszkedik, illetve hogyan kapcsolódott korábban az európai hálózatba? - Az Alpokról keletre az észak-déli forgalom Szombathelyen keresztül vezetett évszázadokon, évezredeken át. Ezt időnként megállították, megzavarták határok, szögesdrótok, amelyek azonban fokozatosan eltűnnek. A szerepe az EUszékhely többi történelmi útját áttekintve látható, hogy a városból három irányba vezettek nagy forgalmú utak, éppen ezért kijelenthető, hogy a keleti kereskedelem sohasem volt jellemző a városra. Ezt az évszázados állapotot az első vasútépítések is hűen tükrözték, a Bécs-Fiume vasútvonal első szakasza a Bécs-SopronSzombathely-Nagy- kanizsa vonalon készült. Ahogy akkoriban a vasútépítés, úgy a közeljövőben az utak fejlesztése csatlakozás után értékelődik fel igazán, hisz a lengyel és a balti régiók Szombathelyen keresztül érhetik el az Adriát, az olasz tartományok pedig keresik majd az északi kapcsolatokat. Ma ezt az északdéli folyosót, amit Borostyánkő-útnak is neveztek, jelenleg 86-os útnak hívják Magyarországon. Mindenképpen úgy kellene fejleszteni, hogy legalább településeket elkerülő főút legyen belőle. Az északdéli tengelyhez Szombathelyen át egy leágazóval Bucsun keresztül megteremthető az autópálya-csatlakozás. A megyehozhat a vasi megyeszékhelynek fejlődést. - Nézzük meg a közúti forgalom jelenlegi állapotát, illetve a fejlődés lehetséges irányait! - Vegyük először az úgynevezett magyar-magyar kapcsolatot. Itt a képlet egyszerű, fontosabb belföldi átmenő forgalom nincs a megyén belül. A Győr-Zalaegerszeg, illetve a SopronPécs irány érinti a megyét, de egyik sem meghatározó a forgalom szempontjából. Ha a magyar-külföldi viszonyrendszert Pártosfalvi (jelenleg Szlovénia) látkép. Az út a magyar-szlovén határátkelőhöz kígyózik 147