Temesi Ferenc: Az állami közútkezelés története Baranya megyében (2003)

3-i. A KÖZÚTI IGAZGATÓSÁG MEGSZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE 1958-1968 KÖZÖTTI ÉVEKBEN met igénylő új útépítések, a vállalatok számára is újabb kihívást jelentettek. A bitumen nagytömegű vasúti fogadására lefejtő, tároló és melegítő berendezéseket, valamint aszfaltkeverő telepeket kellett építeni, új gépek beszerzésére is szükség volt. Az ország gazdasági fejlődése, az utas szakma gyarapodását is magával hozta. Javult az anyagellátás, különösen a hígított bitumen és a kőbányászat zúzalék termelése. A vasúton rendelt nagytömegű szállítás is megbízhatóbb, tervezhetőbb lett, az éves megrendelések negyedéves ütemezés szerint teljesültek. A megyei úthálózat nagy-nagy lemaradását tekintve, az ütemesebb munkára égető szükség volt, ha figyelembe vesszük, hogy 1954-ben a a Baranya-Tolna megyei úthálózat 90%-a vizes makadám burkolatú. 1963-ban a KPM Közúti Főigazgatóság elrendelte, hogy az útügyek igazgatási szervezetének működési határai essenek egybe a megyehatárokkal. A kiigazítás mindenütt rendben megtörtént, egy kivétellel - a Baranya megyéhez tartozó Mohács-szigeti utak továbbra is a Bács-Kiskun Megyei Közúti Igazgatóság kezelésébe tartoztak. Ezután a megyei közigazgatás vezetői részéről, a KPM Közúti Főigazgatóság vezetője felé egyre élesebben fogalmazták meg, hogy legyen minden megyében közúti igazgatóság. A kérések 1968-ban így Szekszárdon is meghallgatást nyertek, február 1-el megalakult a Szekszárdi Közúti Igazgatóság, melynek igazgatója Imre József, főmérnöke pedig Nagy Sándor lett. A vagyonelosztás viszonylag rendben megtörtént (gépek, berendezések, egyéb raktári anyagok és felszerelések elosztása), ebben nagy szerepe volt a két főmérnöknek. Az újonnan alakult szervezetnek több segítségre volt szüksége, amit a főigazgató, dr. Kozáry István, minden esetben teljesített. 1963-ban felépült az új központi székház a Köztársaság tér 5. sz. alatt, abban elhelyezést nyert a közúti igazgatóság mellett a közúti üzemi vállalat is, mint ingyenes használó, albérlő. A kötött létszámgazdálkodáson fokozatosan enyhítettek. Előbb a minisztérium közúti főosztályvezetőjétől kapott engedély alapján kerültek áthelyezésre Péter Oszkár, Marosy István, Sárossy László mérnökök, Boglári József műszaki ellenőr, Kálmán István és Várnai Vilmos előadók. Varga Kornél gyakorló mérnök is itt kezdte pályafutását. A feladatok tovább bővültek, az útfenntartási és igazgatási tevékenység súlya megnőtt. A korábbi kettő helyett három szakaszmérnökség lett, és a vállalati kivitelezésű munkák műszaki ellenőrzését is a területileg illetékes szakaszmérnökségek végezték, a helyszíni műszaki ellenőrök közreműködésével (Magó Bálint, Macák Béla, Pere Antal, Tegzes Emil, Rácz Ferenc). Az új megbízott vezetők: Sárossy László, területi műszaki osztályvezető, Marosy István, szakaszmérnök, Péter Oszkár, szakaszmérnök, Temesi Ferenc, szakaszmérnök. Megalakult a forgalomtechnikai osztály, melynek vezetője Kardos Imre. Munkatársai lettek: Kemenes László, Marosy Gábor, Bocz Gábor, Nendtvich Tamás juhász István, Komjáthy Árpád. Gépészeti csoport szerveződött, melynek vezetője Csőzik István. Felvételt nyert új munkatársak: Nagymegyeri András, Antók Lászlóné, Hódosi Lajos, Markúlia Balázs, Nagy Sándor, Bőczy Zoltán, ifjú Alavári Sándor, Józsvai Istvánné, dr. Papp Ella, Szabó Ferenc, Rétaljai Dezsőné, Molnár Klára, Pere Teréz, Tishler Mária, ösztöndíjas szerződés alapján, ifj. Karoliny Márton, Appelshoffer József , és Appelshoffer Józsefné. Berecz Gábort, Horváth Jánost, és Tari Józsefet átsorolták központi állományba. '37'