Temesi Ferenc: Az állami közútkezelés története Baranya megyében (2003)

3. A KÖZÚTI IGAZGATÓSÁG SZERVEZETI KIALAKULÁSA ÉS NÉGY ÉVTIZEDES MŰKÖDÉSÉNEK EREDMÉNYEI 3-I.I A MA KA DÁM UTAK ÉPÍTÉSE ÉS FENNTARTÁSA Ez az építési technológia azért is terjedt el a XVIII. század végén az egész világon, mert igen egyszerűen, és viszonylag olcsón lehetett az akkori szekérforgalom számára, az időjárástól függetlenül, jól járható utat, gyorsan építeni. Baranya megyének 1918-ban még csak 650 km. kiépített makadám útja volt, 1954-ben pedig az 1332 km kiépített útból 1208 km a makadámút. A lebonyolított forgalom nagyságrendje és összetétele az 50-es, 60-as években lényegesen megváltozott, főként a teherszállító és a mezőgazdasági járművek, valamint a távolsági autóbuszok és munkásszállító „fakaruszok" megszaporodtak. A makadám utak fenntartása egyre nagyobb gondot jelentett, ráadásul egyre költségesebb is volt. Míg 1945 előtt az állami utak fenntartása rendszeresen megtörtént, a törvényhatósági utakra ugyanez nem mondható el, mivel évente 10-20 mVkm fedanyag (zúzottkő, zúzalék) felhasználását engedélyezték, és az a mennyiség kevésnek bizonyult a leromlott állapotú utakon. Ennek következtében a kőpálya 3-4 év alatt az alapkőig lekopott, ráadásul a burkolatszélesség is csak 3 m volt, 1945-ben ezek az utak bekerültek az állami úthálózatba, a közúti igazgatóság ilyen összetételű úthálózaton az állag megóvását nem tudta maradéktalanul ellátni. A makadámutak fenntartására az AÉH-k részére még 1912-ben kiadtak egy szakszerű előírást tartalmazó utasítást, mely szerint a fenntartás feladata, hogy a közlekedési és a légköri behatások által az útpályában keletkezett rongálódásokat helyreállítsa, a balesetmentes közlekedést biztosítsa, célja pedig, hogy az útpálya mindig tiszta, egyenletes, hullámmentes felületű és kátyúmentes legyen. A keresztmetszeti profilja olyan domború kialakítású maradjon, hogy arról a víz gyorsan lefolyhasson. A fenntartás gyakorlati végrehajtása: • Ha a zúzottkő réteg az alapkőről terjesen lekopott, 8-10 cm vastag zúzottkő (Z 40/60 mm) terítést és behengerlést, arra 2-3 cm zúzalék (Z 5/15 mm) fedő réteget kapott, egyben az egész útszakasz teljes felújítását el kellett végezni, mint pl. árok- és padkarendezést. • Amennyiben a zúzottkő réteg még nem kopott le, csak erősen kátyús, vagy deformált, foltozásos javítás szükséges. Ezzel a módszerrel az útpályát minden évben javítani kellett. A javítás anyagösszetétele, Z 25/40 mm-es beterítése, Z 15/25 mm-es beágyazásával kiegészítve. A betömörítést a forgalom végezte el. A pálya fedésére nyáron, száraz időben, homokot és Z 0/5 mm-es kőport használtak. A kőpálya foltozása esetén a fedanyag 80%-át ősszel esős időben használták fel, és az évközi javításokra maradt 20%. (L. Krauter György: Baranyai utak ) 3.I.2. A BITUMENES MUNKÁK ELTERJEDÉSE A makadámutakat nagyforgalom esetén 3-4 évenként, gyenge forgalom mellett 6-8 évente indokolt volt újrahengerelni. A hengerlés előtt, az útőrök, a kisodródott zúzalékot beterítették az útpályára, illetve a hiányzó anyagot az útszéli depóból pótolták. Ha a nagy forgalom miatt az áthengerlésre 3 évnél gyakrabban volt szükség, az útszakaszt állandó burkolatúra kellett átépíteni. (A kőpálya foltozásos módszer igen gazdaságtalan, ha 60 m3/km-nél több fedanyagot igényel. Mindezt a mennyiséget az útőr, az útpadkán 20-30 m-ként elhelyezett kődepóból, talicskával a helyszínre szállította, majd bedolgozta.) Az 1950-es évektől, a gépjármű forgalom gyors növekedése következtében már alig elviselhető volt a makadám utak ilyen módon történő fenn•38-