Temesi Ferenc: Az állami közútkezelés története Baranya megyében (2003)
3. A KÖZÚTI IGAZGATÓSÁG SZERVEZETI KIALAKULÁSA ÉS NÉGY ÉVTIZEDES MŰKÖDÉSÉNEK EREDMÉNYEI Pécsett azt a gyakorlatot követték, hogy az útépítéseket sok kis vállalkozóra bízták, ezzel könynyítettek a saját adminisztratív terheiken. Később megszaporodtak a minőségi kifogások, a vállalkozók egyre anyagiasabbak lettek, főként az 1936-1944 közötti időszakban. 1950. évben az ÁEH megszűnik, helyette létrehozzák az Útfenntartó Nemzeti Vállalatokat, mint tanácsi vállalatokat, és a Megyei Tanács VB. Közlekedési Osztályát. Területi változtatás is történt, miután a szigetvári járás egész úthálózatát Somogy megyétől Baranya megyéhez csatolták, ez 143,7 k™ úthossz növekedést jelentett. Uj utak is épültek a 3 éves tervben, mint pl. a mohácsi összekötőút, és az állami úthálózathoz csatolták a korábban magánútként szereplő szentegáti, majlátpusztai és sikondai bekötőutakat. Ezzel együtt 247,9 km-el bővült a megyei úthálózat. Az új szervezeti felállásban az útfenntartás az útőrökkel együtt az Útfenntartó Nemzeti Vállalathoz került. Az építésvezetők mérnöki végzettségűek voltak. A kezdeti években a munka zavartalanul folyt. Hengerléseket végeztek a Komló környéki utakon, Pécs - Szentlőrinc között, megépítették a lánycsóki bekötőutat, a drávapiski 14 m nyílású hidat, Pécsett a Bálicsi utat. Kőbányákat is üzemeltettek Nagyharsányban, Pécsváradon, Kárászon. 1955-ben a vállalatból leválasztották az útépítési részleget, és két építésvezetőség átkerült a 3.SZ. Mélyépítő Vállalathoz, mint annak a Pécsi Főépítésvezetősége. Ezzel az Útfenntartó Vállalat építési tevékenysége meggyengült, már csak kisebb építési munkákat tudott elvégezni, mint pl. a kővágószőlősi bekötőutat, gépállomási utakat. A 22. kép. - Baranya megye úthálózata 1950-ben. az átvett és a 3 éves tervben kiépített utak 1945 évi úthálozil . 3 j.
