Temesi Ferenc: Az állami közútkezelés története Baranya megyében (2003)
3 .A KÖZÚTI IGAZGATÓSÁG SZERVEZETI KIALAKULÁSA ES NÉGY ÉVTIZEDES MŰKÖDÉSÉNEK EREDMÉNYEI mód, nemhogy a teljesítésére. Könnyen belátható tehát, hogy az AEH főnöke, kiváló személyi kapcsolatokkal kellet rendelkezzen, az ügyek eredményes megoldása érdekében. A 44.327/1912.sz. KM rendelet, az általános és a műszaki utasítási részben szabályozta a AEH feladatait - a tervezést, a kivitelezést, a vállalati megrendeléstől az utófelülvizsgálatig, az útfenntartást és a magasépítéseket egyaránt. Az útmesterek és az útkaparók (útőrök) munkájára, „szolgálatára", külön utasítások vonatkoztak. Az utak gondozása és felügyelete a szakaszmérnök feladatát képezte. Baranyában 4 szakaszmérnökség működött, mindegyikhez tartozott 2-3 útmesteri (útbiztosi) körzet. Egy útmesterség gondjaira bízott út hossza 80-110 km., egy útőri szakasz általában 5 km. Az állami útmester általában szakképzett volt, míg a megyei útbiztosi állásra nem mindig találtak szakképzettséggel rendelkezőket. Az útbiztost a főispán nevezte ki, a beosztás élete végéig tartott. Az 1930-as években már az útépítések száma úgy megnőtt, hogy az AEH saját dolgozóival is végeztetett új útépítéseket. A tervet és a költségvetést a szakaszmérnökök készítették, emellett irányították a kivitelezést, a központi adminisztrációs munkát, és kéthetente a helyszínen fizették a dolgozók munkabérét. A hivatalok pénzkezelése egyszerűen, házipénztárban történt, melyet a hivatal főnöke kezelt. A kereseteket postán utalta, a kisebb összegeket készpénzben fizette. Kisegítő személyzet felvételét általában elutasították, mivel azt az útalapból kellett volna fizetni. 20. kép. - Bereczky Zsigmond állami útmester egyik jelentése ig4j-ben. 21. kép - Felülvizsgálati jegyzőkönyv egy közúti híd újjáépítéséről 1935-ben. • 3 o-
