Temesi Ferenc: Az állami közútkezelés története Baranya megyében (2003)

3. A KÖZÚTI IGAZGATÓSÁG SZERVEZETI KIALAKULÁSA ÉS NÉGY ÉVTIZEDES MŰKÖDÉSÉNEK EREDMÉNYEI A

közúti igazgatóságok működését megelőző időszakot röviden összefoglaljuk, hiszen ioo év is eltelt, amíg az adófizetők, és a jobbágyok keserves munkája nyomán, végre kiépült a magyar úthálózat gerincvonala, és néhány sikertelen próbálkozást követően kialakult az a szervezet, amely meg tudta valósítani a rendeltetés szerinti feladatát. 1849-ben, I. Ferenc József császár rendeletére Magyarországon is létrehozzák az első közútkezelő sejteket, amikor a főispánok a vármegyék területén, útmestereket és útkaparókat neveztek ki az utak fenntartására, és állagmegóvására. Az ALLAMÉPÍTÉSZETI HIVATAL MŰKÖDÉSE A szervezet elvileg 1868-tól, 1950-ig működött, valójában azonban több megyében, így Baranyában is, közel 10 év telt el, amíg átvették a megyei közutak fenntartását és szakmai igazgatását. Evekig betöltetlen állások jelezték a szakember hiányt. A tervezések és útépítések lebonyolításához értő fiatal mérnökök óvakodtak belépni a bürokratikus vármegyei szervezetbe, ahol a főispán, és az alispán atyáskodott felettük. Folyamodványban, kérvényezni kellett a mérnöki állás betöltését, amelyet a közgyűlés hagyott jóvá. A megalakulás kezdeti időszakában a vármegyék csak tehernek érezték ezt az új szervezetet, mivel a fizetések nagyobbik része a vármegyék költségvetését terhelte. Néhány év elteltével azonban komoly munka kezdődött: a régi nyilvántartásokat, út-katasztereket átvezették, feladatterveket készítettek, és beterjesztették jóváhagyásra, a létszámgondok is megszűntek. Az állami vezetők határozatai alapján megtervezték és lebonyolították az útépítéseket és az intézmények magasépítési feladatait. Az 1890-es, közutakról szóló rendelet az állami közutak igazgatását helyesen szabályozta, viszont a megyei (törvényhatósági) utak igazgatása igen bonyolult lett, mivel beleszólási hatásköre volt a főispánnak, az alispánnak, a megyei közgyűlésnek, a közigazgatási bizottságnak. A döntési hatáskörök az alispánra tartoztak, a szakmai feladatok végrehajtását pedig az AÉH Intézte. A működéshez szükséges dologi és személyi kiadások megtérítése a kezelt úthosszak arányában történt, ami mintegy 80 %-os megyei hozzájárulást jelentett. Mindezek alapján a vármegyei vezetők nagy része, saját intézményének tekintette az ÁEH-t, útbiztosait és szakaszmérnökeit a megye vezetői külön-külön is beszámoltathatták, a helyi és az országos választások közeledtével elhangzott útépítési ígéreteknek még a regisztrálására sem volt /p. kép. -A Pécsi Allamépítészeti Hivatal alkalmazottjai támogatják a munkanélkülieket i<)48-ban. • 29 •