Jász-Nagykun-Szolnok megyei hidak és utak (Szolnok, 1993)

c HIDAK ES UTAK 3 A Katonai Építésvezetőség 1946. április 5-én kezdte meg az előkészületeket a hídroncsok kiemelésére. A legfőbb műszaki feladatot az jelentette, hogy a ferde helyzetű vízbe zuhant acéltesteket úgy kell emelni és forgatni, hogy a szerkezet épségben maradjon. Az emeléskor a roncs mértani helyzetéből meg lehetett állapítani, hogy a hídban ezen a helyen olyan erős törés van, hogy azt a tetemes iszap és hordalékkal együtt az addig létesített berendezéssel nem lehet kiemelni. Szemtanúk kijelentéséből eléggé biztosan megállapítható volt, hogy a híd közepén atörés1945-46telén,tehátafelsőövek részbeni eltávolítása után következett be, amikor a hídra tetemes jég rakódott, és annak súlya a vízszint esésekor a hidat lefelé megnyomta. Október 17-én kezdték meg a vízben lévő hídroncsok kiemelését, és azt 22-én fejezték be. Ezt követően novemberben folytatódott a hídszerkezetek felemelése és megkezdődött a lebontott keretek pótlása. A hiányzó hídrészek szerelésének elvégzése után 1946 végére a roncsokat eltávolították. A kunszentmártoni Hármas Körös-híd azon hidak közé tartozott, amelyeket a II. világháború rongálásai kisebb mértékben érintették. 1944 októberében utcai harcok voltak Kunszentmártonban a német és a szovjet csapatok között, ekkor már a híd alá volt aknázva. 1944. október 8án robbantották fel a hidat. A hídszerkezet három helyen is alá volt aknázva, de csak egy működött belőle. így csak a III. év IV. számú pillér vasszerkezet semmisült meg. A község a szovjet műszaki tisztek irányításával, helybeli ácsokkal a hidat néhány napon belül használhatóvá tette, fage rend ás áthidalás alkalmazásával. A hídtól északra, 200 m-re október második felében egy cölöpökön nyugvó fahíd is épült. A híd jelenleg is áll, a városi forgalom lebonyolításának célját szolgálja. (Azóta Kunszentmárton város lett.) \ 1965-TŐL-A SZOLNOKI KÖZÚTI IGAZGATÓSÁG MEGALAKULÁSÁTÓL NAPJAINKIG A motorizációs fejlődés, az úthálózat üzemeltetése, kezelése és fejlesztésének szerep növekedése, valamint az ország megye rendszeréhez való szorosabb kötődés eredményezte, hogy a Közlekedési- és Postaügyi Minisztérium elhatározta, hogy minden megyében ki kell alakítani önálló közúti igazgatóságot. Ennek egyik első lépése volt 1965. április 1-vel a Szolnoki Közúti Igazgatóság létrehozása. így megszűnt a megye területén lévő állami utak négy különböző közúti igazgatósághoz való tartozása. Ebben az időben, hasonlóan az 1950-es évekhez, az utak fenntartása igen szervezett, szűk anyagi keretek közötti munkát igényelt, eleinte szinte semmi, később igen szerény gépesítéssel. A munkák irányítását körzetvezetők, útbiztosok végezték. Az úthálózatot szakaszokra osztották, pontos szelvények meghatározásával. Az útőr felelős volt a rábízott útszakaszok kátyúmentességéért, vízelvezetéséért, cserje és gaztalanításáért. Az útőr felszerelése: karszalag, zászló, ásó, lapát, talicska, kavicsvilla, csákány, lombfűrész, csákánykapa, téli-nyári munkaruha, sapka és esőköpeny. Az összevont munkához a körzetvezetőí raktárakból kaptak felszerelésként még: útőri üstöt, hézagkiöntőt, egyszerű védőfelszerelést, hézagkiöntő anyagot, és napszámos lovasfogatot. Az újonnan alakult Szolnoki Közúti Igazgatóságnál a beindulás előfeltételeit a gépesítés megszervezése és a kellő szakmai ismerettel rendelkező szakembergárda biztosította. Az átszervezéskor a Szolnoki Közúti Igazgatósághoz került 364 fő dolgozó. Jellemző, hogy ekkor az összdolgozók 70%-a képesítés nélküli útőrökből és sm.okból tevődött össze. Szakmunkás mindössze 8 fő volt. A műszaki és adminisztratív létszám együttesen sem érte el az 50 főt. Az akkori állapotoknak megfelelő telephelyek őrzéséhez és takarításához mindössze 15 főre volt szükség. A fejlődést jellemzően mutatja az 1964. évi az 1980. évi és az 1991. évi igazgatósági létszámról készült grafikon. Az előbbi három időpontban az igazgatósági dolgozók névsorát a mellékletben találjuk. műszaki adminisztrátor útőr segéd- útellenőr munkás C0 ÍN ÍN <N m oi k fi fi LLI ÚM üJI gk. vezető gépkezelő kisegítő nyugdíjas 1965.04.01. D 1980.01.01. D 1991.12.31. 36