Jász-Nagykun-Szolnok megyei hidak és utak (Szolnok, 1993)

A növekvő közúti forgalom egyre inkább indokolta az úthálózat fokozott fenntartását és fejlesztését. Az 1970-es években megindult az alsóbbrendű úthálózaton a hígított bitumenes, száraz zúzalékos felületi bevonatok készítése. A burkolat teherbírását lényegesen nem növelő, de az állagmegóvást biztosító felületi bevonatok építése 19761980 között jelentősen megnőtt. Ezzel párhuzamosan a cél az volt, hogy minél nagyobb mennyiségben készüljön burkolatmegerősítés. Az igazgatóság feladata volt, a megyében igen nagy számú 3^4 m széles burkolatú utat 6 m-re szélesítse. A fejlesztés keretén belül a megye úthálózatának korszerűsítése is megindult. A Szolnoki Közüti Igazgatóság központi épülete 1965-ben FELÜLETI BEVONATOK, ZÁRÓRÉTEG ÉPÍTÉSEK: 1970-1980 között a záróréteg építések nagysága igazodott a burkolaterősítési program jelentős végrehajtásához. Ebben az időben évente 274-1.078 ezer m

2 feületen történt záróréteg építés. A kezdeti időben kevesebb, majd a 80-as évek végére érte el az 1.000.000 m

2-t. 1980 után a népgazdaság egészének megfelelően az útfenntartás területén is takarékossági intézkedések megtételére került sor. Nyilvánvalóvá vált, hogy a közlekedés igényeinek 100%-os kielégítése nem lehetséges. A 80-as években, amikor egyre inkább csökkent a burkolaterőstések nagyságrendje, eleinte 8-900.000 m

2 záróréteg építés biztosította az útállapotok normális fenntartását, majd ez a mennyiség a 80-as évek végére 60%-ra csökkent. A házilagos kivitelezésű zárórétegek mennyiségi és költség alakulását az alábbi számok jellemzik: év terület m

2 költség MFf Ft/m

2 1971 -1975 2.891,1 21,6 7,47 1976-1980 4.264,5 43,0 10,08 1981 -1985 4.216,4 94,0 22,29 1986-1990 3.928,0 115,6 29,42 A táblázat jellemzően mutatja, hogy a harmadik ciklusban ugyanolyan nagyságú m

2-hez több mint duplája költség tartozott. A negyedik ciklusban 7,0%-kal csökkent a mennyiség, ugyanakkor 23%-kal nőttek a költségek. Az 1980-as években általában 4-5 éves időtartamra készültek a felületi bevonatok. 1981-től kezdődött meg a bitumenemulzióval készült zárórétegek készítése. 1980-1985 között az összes felületi bevonatnak, mintegy 37%-a bitumenemulzióval készült. 1990 után a záróréteg építések nagysága tovább csökkent és évente alig haladja meg a 200.000 m

2-t. Sajnos az alsóbbrendű hálózat burkolatfenntartásában ez a tény jelentős romlásokhoz vezet. BURKOLA TMEGERŐSÍTÉSEK Mint az előbbi fejezetben említettük a burkolatmegerősítések nagysága a 70-es évek elején évente jelentősen növekedett. 1975-76. évben az évenkénti burkolaterősítések hossza meghaladta a 105 km-t. 1977-től agazdasági helyzetfüggvényében ez amennyiség fokozatosan csökkent 1981-ben már csak 43,4 km, 1991-ben mindössze 12,6 km burkolaterősítésre kerültsor a megyében. A burkolatmegerősítések évenkénti alakulása. BURKOLATERŐSÍTÉSEK Év Burk. erősítés Burk erősítés Burk. erősítés kts-e hossza területe MFT km em

z 1971. 20,3 29,2 194,3 1972. 11,0 11,4 74,4 1973. 90,4 81,3 499,2 1974. 37,7 40,5 251,8 1975. 118,8 107,3 716,2 1976. 121,6 105,9 669,4 1977. 138,5 99,7 663,4 1978. 99,3 62,3 406,5 1979. 86,6 58,6 430,0 1980. 108,3 68,7 455,1 1981. 76,7 43,4 336,0 1982. 96,4 45,3 343,0 1983. 43,9 17,6 142,0 1984. 73,3 38,1 279,0 1985. 56,5 27,0 182,0 1986. 41,3 25,3 168,0 1987. 66,2 37,5 245,0 1988. 30,6 15,4 112,0 1989. 69,6 30,4 213,0 1990. 59,2 15,0 105,0 1991. 55,1 12,6 91,5 HÁZILAGOS KIVITELEZÉSŰ ÚTALAPSZÉLESÍTÉSEK A megyében lévő állami úthálózat burkolatának átlagszélessége 1971-ben nem érte el az 5 m-t. A 70-es évek programjába ezért került bele az a cél, hogy 1984-re érje el a teljes hálózat a 6 m átlagszélességet. 37