Jász-Nagykun-Szolnok megyei hidak és utak (Szolnok, 1993)

c HIDAK ES UTAK 3 Mielőtt továbbmennénk a hidak és utak történetével, tekintsük át az országos utigazgatás helyzetét ebben az időszakban. AZ ORSZÁGOS ÚTÜGYI HELYZET AKIEGYEZÉSTŐL AZELSŐÚTTÖRVÉNYIG Magyarországon az 1848-49-es szabadságharc leverése után a kormány állami kezelésbe vette a vármegyék által addig fenntartott 3-4000 mérföldet kitevő úthálózatból azokat, melyeket a birodalmi úthálózat kialakítása szempontjából fontosnak ítélt meg. Ezeket a birodalom költségén építették és tarották fenn. Az utak területi érdekeltségi rendszer szerinti osztálybasorolása első ízben az 1850-es években történt. Három kategóriát különböztettek meg: a./ állami közutak (melyek birodalmi érdekeket szolgáltak) b./országos utak (Magyarország érdekeit szolgálták) c./ községi utak (a vármegyék felügyelete alatt) Az utakon ekkor alkalmaztak először útmestereket és útkaparókat, ezzel megkezdődött a közutak rendszeres fenntartása. 1853-ban - a katonai határvidékek kivételével - egész Magyarország területén bevezették az általános út-vámrendszert, melynek bevételét az állami és országos utak építésére és fenntartására fordították. Ezt a rendelkezést 1854-ben oly módon változtatták meg, hogy vámot csak az állam által kezelt, legalább 6 mérföld (45,5 km) hosszban kiépített utakon, valamint réven és biztonságos hidakon lehetett szedni. A kiegyezés után a felelős magyar minisztérium megalakulásakor az útügyi igazgatás a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium hatáskörébe került. Az útügy megyei szerveiként 46 megyében megszervezték az államépítészeti hivatalokat. Ezek feladata volt az utak építésével és fenntartásával kapcsolatos műszaki teendők ellátása. További feladatukhoz tartozott a megyei közmunka előirányzat elkészítése, a nagyobb építkezések vezetése, valamint a főszolgabírók által irányított munkák felülvizsgálata. Az államépítészeti hivatalok figyelmüket elsősorban a közutak, főleg pedig az állami közutak fenntartására fordították. Az 1890-es évekre avasúthálózat gerince országosan kiépült. A vasútépítések ügyébe a községek, városok, érdekeik szerint ugyanúgy megpróbáltak beleszólni, a vonalak irányát változtatni, mint az utak építésébe. A közúti és vasúti hálózat egymást kiegészítve együttesen alkotja a modern közlekedési hálózatot. A vasút megjelenésével olcsóbbá vált ajó minőségű utak kiépítéséhez szükséges kő- és kavicsanyag nagy tömegű szállítása. Nem véletlen, hogy az első kőutak a vasútvonalak kiépülése után jelennek meg az országban. Azok a települések, ahová nem jutott el avaspálya, a szállítás, az összeköttetés szempontjából jóformán csak a közútra számíthattak. Lényeges szempont, hogy mely részeken épül ki először a szilárd kötőanyagú kaviccsal, vagy kővel burkolt útfelület, hiszen bármennyire javították a földutakat, azok éppen az őszi esőzések alkalmával váltak járhatatlanná, amikor a termények elszállításához legnagyobb szükség volt a jó útra. Az a terület, gazdaság, amely hamarabb tudta termékeit elszállítani, előnyt élvezhetett a piacon is. Mindenütt érezték az egységes útügyi törvény hiányát. Mivel a kormány nem tudta végrehajtani az egységes szabályozást, a leginkább érintett törvényhatóságok (pl. Torontál, Máramaros) szabályrendeletek kiadásával próbálták a hiányzó felsőbb rendelkezést pótolni. AZ 1890. ÉVI ÚTTÖRVÉNY ISMERTETÉSE Az előzőkben ismertetett körülmények következtében született meg az 1890. évi I. törvénycikk, mely Magyarországon az útügyi igazgatás történetében rendkívül jelentős volt, először hozott a kornak megfelelő intézkedéseket az utak építéséről és fenntartásáról. A törvény parlamenti elfogadása, a minisztériumi apparátus előkészítő munkája mellett Baross Gábor miniszter nevéhez fűződik. A törvény első ízben gondoskodott az útkategóriákról, az úthálózat megállapításáról, a rendszeres közúti igazgatás megszervezéséről. A közutakat a fenntartók szerint osztályozta. Kiegészítő rendeletek születtek a vámszedésről, az állami és községi közutakról és közdűlő utakról. Az úttörvény fontosságuk szerint hat csoportba sorolta a közutakat: Szabály rendelet Ai tllMvényl felügyelőséggel Usxiekötölt kerti lel. út biztosi liMli állomás munka éi Jogköréről 1. Sukau; SÍTSMU TUícayi. 1.5. At ültctvényi felügyelőségei üaszekr.tntt útbiatoai tiszti-állomás, addig ii aaág a lorvenyhoaáa u 1871: Ír. t cx 1U9. (,-Sl.im kilátóul* belyeiett módon az erdők femitartáaa iránt koatorréayileg iatáakedik a jÁazkunkeruletekbeii rendszeresítetik, é« pedig olykéji: hogy tekintet nélkül aa i^ryaa kartletek kiiaaég-alakuláai viszonyait auiind alniniiivliisz-Kugy és Kiskun kerület reeaéraaaon jelleggel, mely a KirvénybntóeAgi tisztviselőknek ,iz ]>•,„. XLU t. cz-beii é» kerületeink ucrreaHei eaabályrandeleteiben biztosítva s kőtelezőleg iue^.i>Li|>it>•» van. Az ültetvén) i felügyelő » egyszersmind úlbiztos a jáiizkiinkerttlrti-k tisztviselője lévén íd t fa. 43. §. pontja atb. értelmében a kerületek köz. j-ülése állal válaaztatik, • mint ilyen a felelősség, fagyelezu atb. tekintetében a lörvéuyhatóaúj; egyélib tinviselőire előirt szabványul alá eeik. 3 SFtaetéaük éri CfW ftl/,1 áll, mely la nekik eWl.-gcs linvi réazleteknon a kíllfln kerületi kOzmunU vonalárakból azolgáltatik ki. Kzen I, lel k, retjaik » kiküldetésük slknlmávnl klizsogrnkint M- ' Cafattal lesznek ellátandók mely is az ill.-l-" le.zségi InkoaoUik kftxniiinkii tartozásába beludatik illetve a pol^innestertvuf,-)' t"lnrú jeleméi. a!»|ij.;n :>/. illető k'.zség közmunka mrlozfis&unk Wien••' let* kép a küziniuika pénztárából kiumlvátn uziaíalik, 3 5. Klarraalen felettese az átbiztoauak fegyelmi is végrcbnjtaai tekintetl>en a kerületi alkapitáay nlaaiki tekintetben a jáazkunkeruleti utéruúk; uU.it/isait teh.it ezektől vecudi. 4 6. AlirentlaUjetk ai utkaparók esetiéi; .•- községi úthiztnsnk. kikkel a meg, szabott hutánk kflat iiaailk Illetik, de felettük fegyelmi balaliiiut ni grnfconilluit hanem ai flgy természetéhez képess lsaiasival, nagykOaségre néuvo a ker kapitúiiyrend ; bui/naú városokra nézve az alkapítány, illeiS tag a jáaanakaruleb márnükbuz lordul, kik, k'TUlnjcnyekliez mérten Honnal intézkednek ia. • S §• A kia-éa nngykoaaegek kel etemben a lei.i(lrgüaebb jnvitások • balanthatlan leenaWk tekiaaaaáhen nniilktaéei joga van. Á rendszeres é» fun .jjabb munkálatokat anurbnn 8 a ker kapitány áa aafi »lk illatra a kángyttleatől nyert utasítás nyomán hajija végre a illetőleg a koaaegi koaogekkal iiaapaka^lw 2. szita,L lElTavtavlcai IcStailaaftgav. Kataoa aajstMgSkbol folyó teendőiket a küvetkeaC irányban i alvak aaerlnt gyakarejják 10