Jász-Nagykun-Szolnok megyei hidak és utak (Szolnok, 1993)

c HIDAK ES UTAK 3 Mielőtt továbbmennénk a hidak és utak történetével, tekintsük át az országos utigazgatás helyzetét ebben az időszakban. AZ ORSZÁGOS ÚTÜGYI HELYZET AKIEGYEZÉSTŐL AZELSŐÚTTÖRVÉNYIG Magyarországon az 1848-49-es szabadságharc leve­rése után a kormány állami kezelésbe vette a vármegyék által addig fenntartott 3-4000 mérföldet kitevő úthálózat­ból azokat, melyeket a birodalmi úthálózat kialakítása szempontjából fontosnak ítélt meg. Ezeket a birodalom költségén építették és tarották fenn. Az utak területi érde­keltségi rendszer szerinti osztálybasorolása első ízben az 1850-es években történt. Három kategóriát különböztettek meg: a./ állami közutak (melyek birodalmi érdekeket szolgál­tak) b./országos utak (Magyarország érdekeit szolgálták) c./ községi utak (a vármegyék felügyelete alatt) Az utakon ekkor alkalmaztak először útmestereket és útkaparókat, ezzel megkezdődött a közutak rendszeres fenntartása. 1853-ban - a katonai határvidékek kivételével - egész Magyarország területén bevezették az általános út-vám­rendszert, melynek bevételét az állami és országos utak építésére és fenntartására fordították. Ezt a rendelkezést 1854-ben oly módon változtatták meg, hogy vámot csak az állam által kezelt, legalább 6 mérföld (45,5 km) hossz­ban kiépített utakon, valamint réven és biztonságos hida­kon lehetett szedni. A kiegyezés után a felelős magyar minisztérium megalakulásakor az útügyi igazgatás a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium hatáskörébe került. Az útügy megyei szerveiként 46 megyében megszervezték az államépítészeti hivatalokat. Ezek feladata volt az utak építésével és fenntartásával kapcsolatos műszaki teen­dők ellátása. További feladatukhoz tartozott a megyei közmunka előirányzat elkészítése, a nagyobb építkezé­sek vezetése, valamint a főszolgabírók által irányított munkák felülvizsgálata. Az államépítészeti hivatalok fi­gyelmüket elsősorban a közutak, főleg pedig az állami közutak fenntartására fordították. Az 1890-es évekre avasúthálózat gerince országosan kiépült. A vasútépítések ügyébe a községek, városok, érdekeik szerint ugyanúgy megpróbáltak beleszólni, a vonalak irányát változtatni, mint az utak építésébe. A közúti és vasúti hálózat egymást kiegészítve együtte­sen alkotja a modern közlekedési hálózatot. A vasút meg­jelenésével olcsóbbá vált ajó minőségű utak kiépítéséhez szükséges kő- és kavicsanyag nagy tömegű szállítása. Nem véletlen, hogy az első kőutak a vasútvonalak kiépülé­se után jelennek meg az országban. Azok a települések, ahová nem jutott el avaspálya, a szállítás, az összekötte­tés szempontjából jóformán csak a közútra számíthattak. Lényeges szempont, hogy mely részeken épül ki elő­ször a szilárd kötőanyagú kaviccsal, vagy kővel burkolt útfelület, hiszen bármennyire javították a földutakat, azok éppen az őszi esőzések alkalmával váltak járhatatlanná, amikor a termények elszállításához legnagyobb szükség volt a jó útra. Az a terület, gazdaság, amely hamarabb tudta termékeit elszállítani, előnyt élvezhetett a piacon is. Mindenütt érezték az egységes útügyi törvény hiányát. Mivel a kormány nem tudta végrehajtani az egységes szabályozást, a leginkább érintett törvényhatóságok (pl. Torontál, Máramaros) szabályrendeletek kiadásával pró­bálták a hiányzó felsőbb rendelkezést pótolni. AZ 1890. ÉVI ÚTTÖRVÉNY ISMERTETÉSE Az előzőkben ismertetett körülmények következtében született meg az 1890. évi I. törvénycikk, mely Magyaror­szágon az útügyi igazgatás történetében rendkívül jelen­tős volt, először hozott a kornak megfelelő intézkedéseket az utak építéséről és fenntartásáról. A törvény parlamenti elfogadása, a minisztériumi appa­rátus előkészítő munkája mellett Baross Gábor miniszter nevéhez fűződik. A törvény első ízben gondoskodott az útkategóriákról, az úthálózat megállapításáról, a rendszeres közúti igaz­gatás megszervezéséről. A közutakat a fenntartók szerint osztályozta. Kiegészítő rendeletek születtek a vámsze­désről, az állami és községi közutakról és közdűlő utakról. Az úttörvény fontosságuk szerint hat csoportba sorolta a közutakat: Szabály rendelet Ai tllMvényl felügyelőséggel Usxiekötölt kerti lel. út biz­tosi liMli állomás munka éi Jogköréről 1. Sukau; SÍTSMU TUícayi. 1.5. At ültctvényi felügyelőségei üaszekr.tntt útbiatoai tiszti-állomás, addig ii aaág a lorvenyho­aáa u 1871: Ír. t cx 1U9. (,-Sl.im kilátóul* belyeiett módon az erdők femitartáaa iránt koatorréayileg iatáakedik a jÁazkunkeruletekbeii rendszeresítetik, é« pedig olykéji: hogy tekintet nélkül aa i^ryaa kartletek kiiaaég-alakuláai viszonyait auiind alniniiivliisz-Kugy és Kiskun kerület reeaéraaaon jelleg­gel, mely a KirvénybntóeAgi tisztviselőknek ,iz ]>•,„. XLU t. cz-beii é» kerületeink ucrreaHei eaabály­randeleteiben biztosítva s kőtelezőleg iue^.i>Li|>it>•» van. Az ültetvén) i felügyelő » egyszersmind úlbiztos a jáiizkiinkerttlrti-k tisztviselője lévén íd t fa. 43. §. pontja atb. értelmében a kerületek köz. j-ülése állal válaaztatik, • mint ilyen a felelősség, fagyelezu atb. tekintetében a lörvéuyhatóaúj; egyélib tinviselőire előirt szabványul alá eeik. 3 S­Ftaetéaük éri CfW ftl/,1 áll, mely la nekik eWl.-gcs linvi réazleteknon a kíllfln kerületi kOzmun­U vonalárakból azolgáltatik ki. Kzen I, lel k, retjaik » kiküldetésük slknlmávnl klizsogrnkint M- ' Cafattal lesznek ellátandók mely is az ill.-l-" le.zségi InkoaoUik kftxniiinkii tartozásába beludatik illetve a pol^innestertvuf,-)' t"lnrú jeleméi. a!»|ij.;n :>/. illető k'.zség közmunka mrlozfis&unk Wien••' let* kép a küziniuika pénztárából kiumlvátn uziaíalik, 3 5. Klarraalen felettese az átbiztoauak fegyelmi is végrcbnjtaai tekintetl>en a kerületi alkapitáay nlaaiki tekintetben a jáazkunkeruleti utéruúk; uU.it/isait teh.it ezektől vecudi. 4 6. AlirentlaUjetk ai utkaparók esetiéi; .•- községi úthiztnsnk. kikkel a meg, szabott hutánk kflat iiaailk Illetik, de felettük fegyelmi balaliiiut ni grnfconilluit hanem ai flgy természetéhez képess lsaiasival, nagykOaségre néuvo a ker kapitúiiyrend ; bui/naú városokra nézve az alkapítány, illeiS tag a jáaanakaruleb márnükbuz lordul, kik, k'TUlnjcnyekliez mérten Honnal intézkednek ia. • S §• A kia-éa nngykoaaegek kel etemben a lei.i(lrgüaebb jnvitások • balanthatlan leenaWk tekia­aaaáhen nniilktaéei joga van. Á rendszeres é» fun .jjabb munkálatokat anurbnn 8 a ker kapitány áa aafi »lk illatra a kángyttleatől nyert utasítás nyomán hajija végre a illetőleg a koaaegi koaogekkal iiaapaka^lw 2. szita,L lElTavtavlcai IcStailaaftgav. Kataoa aajstMgSkbol folyó teendőiket a küvetkeaC irányban i alvak aaerlnt gyakarejják 10

Next

/
Thumbnails
Contents