Közutak Hajdú-Bihar megyében (Nyíregyháza, 1989)

Történeti áttekintés - A két világháború

szer áttekinthetetlen és zavaros maradt. E törvény rendelkezett az utak törzskönyveinek (telekkönyveinek és műszaki paraméterei jegyzékének) összeállításáról is. A törzskönyvek 1915-re elkészültek, azonban az első világháború során zömében el is pusztultak. Fontos törvényként kell szólni az 1876. évi XXXIII. tc.-ró'l, amely a közigazgatási egységek megváltozását rendelte el. Ez a törvény hozta létre Hajdú vármegyét a korábbi hajdúkerületekből és a Szabolcs varmegyétől elcsatolt déli területekből. A vármegye székhelye Debrecen lett (12. ábra). Fontos esemény 1895-ben: megjelent Budapesten — nagy felháborodást keltve — az első automobil. A századfordulón már üzemel Debrecenben a városi gőz vasút. (13. ábra) A XX. század első évei alatt folytatódtak az országban az útépítések, amihez a pénzügyi fedezetet elsősorban külföldi kölcsönök biztosították. Ezek már az eddig elhanyagolt alföldet is érintették. 1901 1907. években megépül a Szolnok-Debrecen-Érmlhályfalva-Nagykároly-Máramarossziget közötti kövesút, majd 1908-1914 közti években a BerettyóAz Államépítészeti Hivatalokfeladatukat maradéktalanul betöltve szolgálják a megfelelő minőségű építést és fenntartást. A szervezet a háború kitöréséig megerősödött, s az állami utakon 3000 útőr, 240 útmester, míg a törvényhatósági utakon 6000 útőr és 500 útbiztos látja el a fenntartási és útkezelői feladatokat. Az I. világháború az úthálózatban — amely zömében kövesút (makadámpálya) ugyan, de teherbírása nem számottevő — jelentős károkat okozott. A legnagyobb az a közvetett kár, amelyet a háború kitöújfaluból Békéscsabán át Orosházára vezető kövesút (vizes makadám szerkezettel). A világháború kitöréséig az ország 25 vármegyéje területén folytak útépítések, amelynek során 3456 km út épült, átlagosan 3 m burkolatszélességgel, 5,0-6,0 m széles útkoronával. Helyenként azonban 2,5 m széles burkolat is épült, ami az akkor zömében fogatolt járműforgalmat kielégítette. Ekkor épülnek a budapesti Duna-hidak (Margit, Ferenc József, Szabadság, Erzsébet), a komáromi és az esztergomi, valamint a bajai közúti-vasúti híd. A Tiszán Tokajban, Szolnokon, Záhonyban közúti és Csongrádon közös vasútiközúti híd épül. A mellékfolyókon is számos közúti híd épül, így Hajdú és Bihar megyében a Berettyó folyón Berettyóújfalu és Berettyöszentmárton között, valamint Pocsajon. A század elején kezdik kiterjedten használni a hídépítés új szerkezeti anyagát: a vasbetont. Elkezdődnek a vasútállomási hozzájáró utak építései is. A további fejlődést szolgálta az az 1907. évi törvény, amely mintegy 3700 km törvényhatósági út állami kezelésbe vetejét határozta el, a végrehajtást 12 évre ütemezve. Évenként 200-300 km út átvétele történt meg, mígnem az első világháború kitörése a végrehajtást félbeszakította. Több magánkézben lévő kőbányát vásárol az állam, elkezdődnek a robbantások, a kőfejtés, a kőtörés gépesítése, a kocka-, fej- és kiskövek hasítása. A debreceni gőzvasút a .Piatz-utczán" rése okozott a hálózat megindult fejlesztésének megállításával. A közvetlen károkat az egyre nagyobb méretű és súlyú harci eszközök közlekedtetése, másrészt pedig a fenntartási munka részleges, helyenként teljes elmaradása jelentette. A háborúból nagy anyagi és vérveszteséggel egy igazságtalan békeszerződésben megcsonkított országnak kellett újra talpra állnia. Az ország területével az út hálózatának 63 százaléka, kiépített útjainak 69 százalékát elvesztette. Ugyanakkor Bihar megye kétharmadát is Romániához csatolják, a megye __ /H\ __ a—— wf || ^P —as— A két világháború 15