Győr-Sopron megyei utak története (GYőr, 1987)

Hidak újjáépítése, 3 éves terv

A GYŐRI IPARCSATORNA HÍD felrobbantása után a hídroncs teljesen használhatatlanná vált. A terveket Kis Gyula mérnök készítette. A kivitelezést a Magyar Vagon­és Gépgyár végezte. A hídroncsokat Győr város mérnöki hivatala bontatta el. A próbaterhelés után a hídról és a Bizottságról készült felvételt közöljük. Több gondot okozott a későbbi 86. számú Rédics— Szombathely—Mosonmagaróvár főút 163 + 240 km-szel­vényében felrobbantott 24,0 m ny. vb. ívhíd roncsainak eltávolítása és a Csorna—Mosonmagyaróvár közötti for­galom bizotsítása. A középen felrobbantott 30 m vb. ívhíd erősen vasalt lemeze az egybedolgozott vb. szárny­falakkal együtt a mederbe dőlt és a víz átfolyását akadá­lyozta. Az összes szemetet, fahulladékot összegyűjtötte, tavasszal árvizet okozhatott volna. Kézi erővel a vb. szer­kezeteket szétverni nem lehetett; Mosonszentpéter és Szentjános telepes községek voltak, így munkaerő nem állt rendelkezésre. Végül a Süttör, a mai Fertőd község­ben állomásozó magyar katonai alakulat, amelynek a robbantó részlege az összegyűjtött 15-Ös gránátokkal 3 részletben robbantással úgy alakította ki, hogy abból 18,0 m-es 4 nyílású vendéghíd készülhetett el 1946. évben. Az 1. számú Budapest—Hegyeshalom főúton még volt 2 felrobbantott híd, a Magyaróvár környékén az Ipar­telepről a Mosoni-Dunára vezető csatorna felett 7,40 nyílású vb. híd és a Lenau téren felrobbantott 12,5 m nyílású vb. LAJTA CSATORNA HÍD. A 7,40 méter nyílású híd helyett vízügyi szakvélemény alapján 1,0 m-es helyszínen csomöszölt betoncső áteresz készült. A Lenau téri vb. híd terveit egy budapesti magántervező készítette, kivitelezését a Mémosz győri szervezete vál­lalta, mert ők is részt kívántak venni az újjáépítésben. Kőművesmester volt a vezetőjük, aki hídépítésben nem volt jártas. Az Á. É. H. vállalta a munka műszaki le­bonyolítását és a híd kifogástalan állapotban 1948. évben elkészült. ABDÁI RÁBCA HÍD RONCSKIEMELÉSE A hídroncs kiemeléséhez az Á. É. H. nem kezdhetett hozzá, mert a ráhelyezett provizóriumon szovjet katonai alakulatok közlekedtek Bécs felé, de az olyan rossz álla­potban volt, hogy egy-egy alakulat átvonulása után csak begyújtásra való fatörmelék maradt belőle. Telefonon utasították a hivatal főnökét: 10 nap alatt a provizóriu­mot és a hídroncsot távolíttassa el, mert a szovjet pa­rancsnokság legújabb felszerelésű hídépítő brigádja az új hidat meg kívánja építeni. A főnök azonnal utasítást adott a lebontásra. Egy tehergépkocsi 4 katonával, drót­kötéllel és egy tank kíséretében meg is jelent. A nagyob­bik hídroncsnak Abda felé kivontatása 10 perc alatt megtörtént. A kisebbik, Győr felé eső roncs minden igyekezet ellenére az összes drótkötelek elszakadása után sem mozdult meg. A katonák sajnálkozva elmentek, de jelezték hogy hamar visszajönnek. Igy is történt. 2 újabb tankkal és még több drótkötéllel a kis hídroncs végül is a Rábca Győr felőli árterébe került. Mindenki örült. A boldog ölelkezés alatt megjelent egy-egy őrjárat mind­két oldalról és az én boldog katonáimat kegyetlenül le­szidták. A gondot az okozta, hogy a kisebbik roncs eltávolításakor a London—Konstantinápoly nemzetközi kábelt elszakították. A fűrészelt deszkából készített fahidat végül is két hét alatt elkészítették. A felrobbantott hidak közül elkészült 8417. számú tét— lébényi ök. út 6 + 915 km-ben a LESVÁRI MARCAL híd. Ugyancsak elkészült a kevésbé veszélyesen felrob­bantott 8417. jelű tét—lébényi ök. út 10+410 km-ben lévő ún. CSÉCSÉNYI RÁBA híd 180,0 m ny. vb. híd­jának ártéri szakaszán egy nyílás is. Járai Jenő kollégánk a 2 főtartót szintre emelte, majd a vb. gerenda végeket fogasán kivésette és a hosszvasalásokat toldva 1947. évben bebetonozta. Volt olyan eset is, amikor nem állami, vagy megyei keze­lésben lévő hidat vagy kompot kellett pótolni. Ilyen volt a MÉRGESI RÁBA HÍD újjáépítése is. 1900 körül Mér­ges községnél a Rába szabályozásánál a falu a Rába bal­partjára, határa a jobb partra került. Kártérítésként pénzt 43

Next

/
Thumbnails
Contents