Győr-Sopron megyei utak története (GYőr, 1987)

Hidak újjáépítése, 3 éves terv

és egy kompot kaptak. 1914-ben a pénzt hadikölcsönbe fektették. 1932-ben a komp elkorhadt, a pénz pedig már előbb elveszett. A sok utánjárás, segély, segítség után megépült egy nyomú 3+ (2 x 0,5) = 4,0 m széles vb. híd, de csak a meder felett, mert az ártérbe utat, feltöltést építeni nem lehetett. Megyei kezelésbe így nem került a híd. A visszavonuló németek felrobbantották. Senki sem tudott segíteni a falubelieken. Egyik kérvényüket Har­kártyi János min. tanácsos átküldte az akkor alakult Építésügyi Minisztériumba, ahol egy pénzmaradványból 55 000 Ft-ot a győri Á. É. H.-nak kiutaltak. Ennek ter­hére készítette el Kis Gyula mérnök a terveket és végezte el a híd építését Kintli Pál peri vállalkozó. Közel hasonló volt a helyzet a MÉCSÉRl komppal kap­csolatosan, mely községi kezelésben volt. Itt teljesen új hidat kellett építeni, mert a németeket üldöző orosz katonák a gyenge kompot úgy megterhelték, hogy az a Dunán szétment. A pénzt megyei hitelből fedeztük. Kis Gyula mérnök tervei alapján és Kintli Pál kivitelezésében hidat építettünk. A vb. cölöpöket az Á. É. H. verette le, a cölöpsarukat a helybeli kovácsmester, az akkori alispán apja készítette el. A híd az eddigi gyakorlat szerint az acéltartók felhasználásával készült el, és az 1402 j. me­cséri—lébénymiklósi ö.út 1 +842 km-szelvényben 7 nyí­lású 60,2 m hosszú híd üzemel 1949 óta. Az Államépítészeti Hivatalt az 1. számú főút 145-158 km szakaszának helyreállítása, mely 1931-ben ideiglenes jelleggel készültel és 1933-tól ismételten kapott felületi kezelést, nagy feladat elé állította. A sághegyi bazaltbá­nyából 1—1 vagon N 5/12 jelű nemeszúzalékot kaptunk. Bitument a Veszprém előtti tárolóhelyről kölcsönkért egy öreg Olds-Mobil személygépkocsira szerelt platón szállítottunk. Külön feladatot jelentett a győri „Repülőtéri út" beton­burkolatának javítása durva kátyúzással és a megrongált felvételi épület helyreállítása és megtol.dása. Az új békekötésnél a csehek Bratislava (Pozsony) fejlesz­tésének igénye alapján a három határon lévő községet: Horvátjárfalut, Oroszvárt és Dunacsunyt megkapták és a határukra eső 1. sz. budapest—bécsi útnak 184 + 035 — 195 + 260 = 11 225 km-es kiépített szakaszát is a padkába helyezett London—Konstantinápoly nemzetközi kábellel együtt. Az osztrákok segítségével a 843. sz. Magyaróvár­Hegyeshalom III. r. fk. út 0,000-14 + 488 km szakaszt ki kellett építeni, mert gyenge minőségű macadám pálya volt. Az osztrákok vállalták, hogy a volt magyaróvár— lajtakátai th. út Ausztria területére eső szakaszát kiépí­tik. A tervezést a minisztérium intézte, de a kisajátítás, helykijelölés, anyagnyerőhelyek nyitása, a helyi beton­kavics vizsgálata a hivatal feladata volt. Volt olyan anyag­nyerőhely, ahol 15-ös gránátok voltak nagy területen eltemetve, emlékeztetvén Hegyeshalom vá. szőnyegbom­bázásaira. A minisztérium döntése alapján: az Országos Szövetkezeti Hitelintézet a Magyar Szövetkezeti Hitelintézet a Magyar Általános Útépítő RT a Hazai Mély- és Magasépítő RT és a Magyar Aszfaltútépítő RT mint munkaközösségek három építési szakaszban (1) 2915 177,04 Ft (2) 3 034 266,17 Ft (3) 2 506 960,00 Ft Összesen: 8 456 403,21 Ft-ért 6,0 m széles betonburkolattal az 1948. évben elvégezték a munkát. Kétségtelen ez volt akkor a legnagyobb út­építési munka, mely el is készült határidőre. 1947-48. évben elkészült a felrobbantott GYŐRI RÁBA PARK acélhídja helyén, a régi hídfők megtartásával, illet­ve felhasználásával az ívhíd. A kis szerkezeti magasság miatt a pályaburkolatot és tér magasságát meg kellett emelni, de helyette kapott Győr városa egy szép vb. ívhidat, melyről a győri vár több száz éves várfalának és környékének megszemlélését semmi sem zavarja. Az Uvaterv hídosztálya tervezte a hidat. Az eltelt négy és fél év alatt sok kemény küzdelmet kel­lett vívni a munkánkat gátló körülmények leküzdésére. Sikerült társakat kapni a hídroncskiemelésnél Bergovits János mosonmagyaróvári ácsmester brigádtagjaiban, kik a magyaróvári—halászi hídroncs kiemeléseknél dolgoz­tak. Külön ki kell emelni Harkányi János miniszteri ta­nácsos hídkerületi felügyelőt, aki minden ügyünket so­ronkívül intézte, tanáccsal látott el, hiteligények, élelme­zések ügyintézésénél támogatta a győrieket. Markotay Ödön műszaki tanácsost. Bakó Gábor műszaki tanácsost, Járay Jenő főmérnököt, Lintöl János mosonszentpéteri, Bakos Andor magyarpvári útbiztosokat, Madarász János győri útmestert, Simon Sándortéti technikust, Helbényi Lászlót, a Rábaszabályzó Társulat mérnökét. A Magyar Vagon- és Gépgyár Hídosztályának főmérnökét Lengyel Józsefet és brigádjának tagjait, Kiss Gyula statikus mér­nököt és Kintli Pál építési vállalkozót és még sokan má­sokat, akiket már megnevezni nem tudok, s akik önzet­len odaadó munkájukkal segítségemre voltak. Az 1949. évben a Győri Á. É. H. részére a Vas Gereben u. 18. sz. alatti telepen egy műhely, második hómaró garázs, iroda, raktár, étkező helyiség épült 35 000,— Ft költséggel. A Győr—Sopron megyében a Győri Útfenn­tartó N. V. által 1949. évben kezelt utakról útfajtánként csoportosított „Úthálózati kimutatás"-t itt közöljük. 44

Next

/
Thumbnails
Contents