Gardi József: Csongrád megyei utak(1987)

VI. Téli útfenntartás

mérnökségekké fejlesztettek, élükre mérnöki kópesitésü dolgozók kerültek. Az üzemmérnökségi telepeket úgy alakitották ki, hogy a magasabb igényű fenntartási, korszerűsítési és épitési munkák elvégzésére is alkalmasak legyenek, Csongrád megye székhelye 1961-ben Szeged lett, s már ekkor felmerült az igény, hogy az Igazgatóság Szegedre költözzön. 1977-ben készült el a Duhász Gyula utcai székház és a központ Szegedre került. 1983-ban újabb átszervezés történt; július 1-től a Szegedi Igazgatóság látja el a Bács-Kiskun megyei utak igazgatását is. Az Igazgatóság munkájának elismeréseképpen a Közlekedésás Postaügyi Minisztérium és az Épitők Szakszervezete 1978-ban és 1984-ben DICSÉRET-ben részesitette a dolgozó kollektivet. Az elismerés a kiemelkedő úthálózatfejlesztésért, valamint a fenntartási és üzemeltetési feladatok kiváló ellátásáért szólt. Téli útfenntartás » Hl Hl • III I I——— III I I i I II I A közúti forgalmat minden korban erősen befolyásolta az időjárás. Különösen igy volt ez akkor, amikor méq nem voltak burkolt utak. Az emberek várták, hogy a föld megfagyjon, amikor újra lehetett közlekedni. Amikor leesett a hó, betemette a kátyúkat, akkor a legalkalmasabb volt szánnal közlekedni. Később, amikor az utakat már szilárd burkolattal épitették, a fagy és a hó nemcsak akadályt, hanem súlyos károkat is dikozott; szükségessé 47