35 Év A Közutak Szolgálatában (Békéscsaba, 2003)

I. Történeti áttekintés a békés megyei közúthálózat kialakulásáról, szervezeteiről

TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉS A BÉKÉS MEGYEI KÖZÚTHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁRÓL, SZERVEZETEIRŐL Békés megye az Alföld keleti szélén az erdélyi hegyek szomszédságában terül el. Földrajzi fekvése meghatározta a megyén átvezető utak helyét, irányát. Az erdélyi hegyeken a Maros és a Sebes-Körös völgyében lehetett átjutni az erdélyi medencébe. A Maros völgye a megyétől délre, a Sebes-Körös völgyének szerpentinje, a Király-hágó pedig a megyétől északra fekszik, s az oda vezető utak csak érintik a megye déli és északi szegletét. A megye északi fele a Körösöktől átszabdalt, gyakran elöntött terület volt, s az egykori Sárrét mocsarai tették nehézzé a közlekedést, déli része magasabb hátság, ahol gyakran „torony iránt" közlekedhetett az utazó. A középkorban két kereskedelmi út vezetett át a vármegyén: az egyik Tiszavarsány-Bánréve-Gyula-Simánd-Lippa érintésével a Maros völgyébe, a másik Mezőtúr-Szeghalom-Csökmő-Nagyváradon át a Király-hágón keresztül az erdélyi medencébe. Ilyen természetföldrajzi adottságok mellett természetes, hogy a hidaknak, révátkeléseknek nagy szerepe volt a közlekedésben. Jel ni<if*YHr<iznI BÉKÉS MEGYE 1550-BEN * K H T f 35 TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS