35 Év A Közutak Szolgálatában (Békéscsaba, 2003)

V. 35 év a szakmai munka tükrében

súly után. (Vagy ha mind a két helyzet - ten­gelytúlsúly és össztúlsúly - együttesen fenn­áll, akkor bizony mind a kettő után összeg­zett módon fizetni kell.) 6. Jelenleg az útvonal-engedélyezési tevékeny­ség a 4/1999 KHVM rendeletben meghatáro­zottak alapján folyik. Ez bevezette a korábbi kétfajta engedélyforma helyett a magyaror­szági egységes útvonalengedélyt. Előírta továbbá, hogy magának az engedély­nek a kiállításáért költségtérítést kell fizetni, ennek nagyságrendje (több alapfeltétel függ­vényében) 1000-10 000 Ft határok között vál­tozik engedélyenként. A jelenleg érvényes alapdíjak határértékei: - tengelytúlsúly esetén 50-1060 Ft/km, - össztömeg túllépése esetén 70-760 Ft/km. Az útvonalengedély-köteles járművek közle­kedése egy összetett feltételrendszerből meghatározott egyedi elemek előírásával ke­rül szabályozásra. Hogy mely elemek kerülnek alkalmazásra, az a jármű súly- és mérctparamétereivel össze­függésben elsősorban a közlekedésbiztonsá­gi, forgalomszabályozási és egyes speciális esetekben híd-állagvédelmi szempontok ha­tározzák meg. Van, amikor csupán sárga villogó figyelmez­tető jelzés elegendő, van, amikor pedig rend­őrségi biztosítás (felvezetés) mellett minden járművet ki kell zárni az engedélyes jármű közlekedésekor az igénybe vett útszakaszról vagy annak egy pontjától. Meg kell határozni (elő kell írni, ki kell jelöl­ni) az érintett járműnek az induló és célállo­más között azt a konkrét útvonat, amelyen az adott súly- és méretadataival (minden fennál­ló körülményre tekintettel) közlekedhet. Ezt a felelősségteljes tevékenységet is végzik - immáron 30 éve - a közút kezelői. Határmérlegelés A gyulai határátkelőhelyen az 1970-ben történt megnyitást követően 1973-ra készült el a tengelysúlymérő állomás. 1973-ban a kísérleti mérlegelések indultak be, míg a hivatalos (szankcionált) formájú mérések 1974. június 21­én kezdődtek. A mérőállomás megépítésének célja az ország úthálózatának védelme a belépő tehergépjármű­vekkel összefüggésben, ami abban testesült meg, hogy a határátkelőhelyen belépésre jelent­kezett valamennyi ilyen kategóriájú jármű le lett mérlegelve. Amennyiben súlyadatai minden te­• KHT ° 35 A GYULAI HATÁRON LÉVŐ MÉRLEGELŐ ÁLLOMÁS AZ 1980-AS ÉVEKBEN kintetben megfeleltek az előírásoknak, erről egy igazolást kapott, ha viszont probléma adódott, akkor a jármű külön eljárás alá lett vonva. (Vagy visszafordult és megpróbálta a túlsúlyt csökken­teni, vagy vállalta az országban történő közleke­désért a felmerülő túlsúly megfizetését.) A vámosokkal és a határőrökkel történő folya­matos kapcsolattartás ellenére, az akkori techni­kai színvonalú kommunikációs lehetőségek mi­att is, igen sok problémával, feszültséggel járt a tevékenység végzése. Az 1973-ban beépítésre került mérőberendezés hazai, METRIPOND gyártású volt. Ehhez egy 3x3 m-es, igen egyszerű megjelenésű és kivitelű kezelőépület tartozott. A mérések folyamatossá­ga a mérleg műszaki problémája miatt igen gyakran szünetelt. Mintegy 10 éves időszak után ez a mérleg el­bontásra került, és egy angol gyártmányú, ADS típusú berendezés beépítése történt meg. Ez a már jóval korszerűbb berendezés lehetőséget biztosított arra, hogy a járműveket folyamato­san, haladás közben mérje meg. A mérőberendezés cseréje után a személyzet munkakörülményei is jelentős mértékben javul­tak. A korábbi, igen egyszerű kis kezelőépület he­lyére egy stabil, falazott kőépület került átadásra 1986-ban. Ez a Hungarocamion Vállalat gyulai ki­rendeltségével közös használatú épület volt, amely 1997-ig szolgálta a mérlegelési célokat. 1996. június l-jén a mérlegelési tevékenység szervezeti formájában jelentős változás követke­zett be: a közúti igazgatóságokat közhasznú tár­saságokká szervezték át. Az ország összes határátkelőhelyi mérőállomá­sát központosított irányítás alá helyezték, és a feladat elvégzését az akkor megalakult AKMI MUNKA TÜKRÉBEN i

Next

/
Thumbnails
Contents