Czeglédi Imre: Békés megyei utak (Békéscsaba, 1986)

Az első úttörvénytől a világháború végéig 1890-1918

94>8%-a kiépítetlen a megyében. A vasúti program majdnem teljesen megvalósult, a nagyobb törvényhatósági hidakat vasszerkezettel újjáépítették, így a közúti alap felszabadul, s nagyobb útépítésekre vállalkozhat a megye. A közigazgatási bizottság javaslata tartalmazta a megye „legnyilvánvalóbb érdekeit", ezért a következő utak kiépítését határozták el: A vasútállomásokhoz vezető utak közül: i. Szeghalom, 2. Füzesgyarmat, 3. Körösladány, 4. Vésztő, 5. Tótkomlós vasútállomási útját, összesen n 600 méter út, 222 őoo ft tervezett költséggel. 6. A gyula-csabai útnak Gyulán túl a megyehatárig, Remetéig tartó szakaszát. 7. A gyula - dobozi utat Doboztól a csabai útba való beágazással. 8. A szentandrás-öcsödi utat. 9. A Békés-Mezőberény közötti utat. 10. A közigazgatási bizottság javaslatától eltérően a békés-gyulai út helyett a békés-csabai utat. A tervezett kövezés 54km út, 1 3 00 000 Ft-os költséggel. Az indoklás szerint ezek az utak kövezendők ki először: A vasútállomásokhoz vezető utakat feltétlenül ki kell kövezni a vasúti forgalom teljes kihasználása és biztosítása érdekében, mert „a vasúthoz teherrel való hozzájutás rossz útban mintegy lehetetlenítve van." Kőút nélkül fog még maradni a nagyszénási, kondorosi és újkígyósi vasútállomás. (Az előbbi kettőnél még csak most készül a vasút, a kígyósi állomás forgalma pedig kevés.) Emeljünk ki néhány indokolást a 6-10. pont közötti utakkal kapcsolatban. Doboznak és Öcsödnek vasútja nincs, így méltányos a vasútállomáshoz való bekötésük. A többi út építését a nagy forgalom indokolja, Békésnek pedig érdeke, hogy Csabával kössék össze, mert a teherforgalom erre irányul, ezért is hagyták el a Gyulával való összekötését. A köröstarcsa-körösladányi, a békés-vésztői út a Sárrét forgalmát bonyolítja le a megyeközponttal. Az útépítés módjához előírták, hogy az „eddig szokásos műút" legyen. Az indóházi utak vámos utak lesznek. Az útépítés ütemezése: 1894-1895: Szeghalom, Füzesgyarmat, Vésztő, Körösladány indóházi útjai. 1896: Tótkomlós indóházi útja. (A vasutat csak 1894-re tervezik átadni.) 1895-1897: a doboz-csaba-gyulai út, valamint a csaba-gyula-remetei út. 1894-1895: öcsöd-szentandrási út 1897: Békés-Mezőberény közötti út. Az építési költség fedezésére a 7%-os törvényhatósági útalap távolról sem volt elegendő, ezért 1 200 000 Ft-os kölcsön felvételét tervezték a vármegyei útalap terhére. (A törvényhatósági útalap a tervezett négy év alatt 210 000 Ft bevételt jelentett.) Elhatározták, hogy felszólítják az érintett uradalmakat és ipartelepeket is a költségekhez való hozzájáruláshoz, ha ezt megtagadnák, a vármegyének joga van az útirány megváltoztatására. Végül számítottak miniszteri segélyre is. 50 A tervezetből kitűnik, hogy két elv érvényesült benne: a vasútállomások megközelítésének biztosítása, valamint a közel fekvő nagyobb települések egymás közötti közlekedésének megoldása. Mi valósult meg a programból? Még 1891-ben elkészült a mezoberény-köröstarcsai út, amellyel Köröstarcsa kőutat kapott a mezőberényi vasútállomáshoz. 1902-re befejezték a gyula-gyulavarsándi utat, ez később az első alföldi transzverzális út része lett. Ebből az útból ágazik ki a gyulavári út is. A hangsúly továbbra is a vasúti hozzájáró utak építése volt, így Vésztő, Füzesgyarmat, Szeghalom, Tótkomlós vasútutcáinak kövezése fejeződött be. Az 1893-i program egyéb útjai közül 1896-ra a csabagyulai utat Remetéig hosszabbították meg, a Bihar megyei szakaszt azonban a szomszéd megye nem kívánta kiépíteni, melyet a megyegyűlés sajnálattal vett tudomásul. 1896-ban kezdődött el a Békés-Mezőberény közötti út építése, befejezéséről nincs értesülésünk, de 1899-ben már makadám útként szerepel. Hat év után, ugyancsak 1899-re készül el a békés-békéscsabai út, melynek kövezési munkálatait az állam vállalta magára. Közben 1896-ban elfogadták a Békéscsaba-Doboz közötti út tervét, amelyhez a dobozi földesúr is hozzájárult. 14 km makadámút és Dobozon belül 2,5 km-es kőút elkészítését vállalták e határozattal, a következő évben megkezdődött az útépítés, s 1898 júliusára az út el is készült. 1900-ban a Gerla-Békés közötti út kiépítését fogadta el a megyegyűlés, 200 000 koronás kölcsönnel, az engedélyezés azonban csak 1902-re érkezett meg, viszont 1903. november 25-ére az útépítést be is fejezték. Érdekes kísérlet volt az 1900-ban engedélyezett, s 1901-re megépült Orosháza-Gádoros közötti út. Klinker téglából eddig csak belső közlekedési utat építettek, így ez lett a megye leghosszabb ilyen jellegű útja. 1901-ben még a füzesgyarmati út közeli megépítését tárgyalták, az út kiépítésére azonban jó egy évtizedig kellett várni. Az útépítéseknél gyakran vetődött fel az állami támogatások és kedvezmények kérdése. így Bihar megye útépítését támogatta a miniszter, ugyanakkor Békés anyagi támogatást nem kapott, a megkülönböztető bánásmód miatt panasszal fordultak a miniszterhez a békésiek. 1895-ben a vasúti szállítások magas kvótáját kifogásolta a közgyűlés. Sikerült ugyan kedvezményt elérni, de nem annyit, mint a vasútépítési szállításoknál kaptak a társaságok, s a törvényhatóság joggal érvelt a megkülönböztetés ellen, mert „az út közkeletűbb, mint a vasút", az utat a község építi, a vasutat a helyi érdekeltség nélküli különféle társaságok csupán nyereségvágyból, így méltányos volna, ha a szállításoknál az egyenlő kedvezmények megadásával segítené elő a miniszter az utak építését. A törvényhatósági utak építésével egyidőben vetődött fel az alföldi transzverzális utak építése. Közülük kettő megyénket is érintette. 1