Czeglédi Imre: Békés megyei utak (Békéscsaba, 1986)

A megye útügye 1850-1867 között

tői fogva fennállanak", s fenntartásukat szükségesnek ítélik meg. 1853-ban bevezették az általános útvámrendszert. Bár ez a vámrendszer hazánkban az ellenállás miatt megbukott, így eltörölték, s helyette ,,vámegyenérték"-et vezettek be mérföldenkénti, illetve a hidaknál ölenkénti díjazással, a leküldött vámjegyzék értékes adatokkal szolgál a megyei vámhelyekhez. A nagyváradi cs. kir. pénzügyi igazgatóság által leküldött vámjegyzéket október 28-án küldte szét a megyefőnök a szolgabíráknak azzal az utasítással, hogy „járásuk területén a legterjedelmesebben tegyék közé s hozzák a nép tudomására." A Bihar és Békés megyét tartalmazó jegyzék szerint útvám csak Bihar megyében volt, mivel állami út Békésben nem létezett. Megyénkben a következő helyeken találunk hídvámokat: hídvám egy darab hídvám vonó marha nehéz könnyű állomás hídvám nehéz fuvarban könnyű fuvarban hajtó marha hídvám krajczár pengő pénzben Békés A 1 2 1 1 % Békés B 1 2 1 1 V, Gerla 1 1 Vz H % Gyula 1 2 1 1 l

Á Hosszú fok 1 1 % % % Körös Ladány 1 2 1 1 l

Á Pünkösd Ér 1 2 1 1 % Remeteháza 1 2 l r %. Sarkad 1 1 % H % A békési A és B hidak a Fehér- és a Fekete-Körös hídjait jelentik a város közepén. A Bihar megyei állami utakon a legnagyobb útvám Venteren volt: nehéz fuvar után 4 krajcár. Mindez azért érint bennünket, mert egy időben innen fogják szállítani a kőanyagot az útépítéshez. 185i-re befejezték az útépítés szervezetének kialakítását is. Az ország útépítését Budáról irányították, ahol építési igazgatóságot állítottak fel - ugyanígy Zágrábban, Temesvárott és Nagyszebenben is. Az öt kerületben egyegy kerületi építési igazgatóság működött, kerületünkben Nagyváradon. Végül a megyékben megyei építészeti hivatalokat találunk. Ezek 1852-re kiépültek. A szakirodalom ismer járási építészeti hivatalokat is. Megyénkben az volt a helyzet, hogy a gyulai építészeti hivatalt hol megyeinek, hol járásinak, olykor meg egyenesen „Békés megyei cs. kir. járási mérnöki hivatal"-nak nevezték. Nem volt tehát külön megyei és járási hivatal. Békés megye kiváló mérnököt vallhatott magáénak, az 1838 óta apja örökébe lépő s három évtizedig szolgáló Bodoky Károlyt. A volt megyei útbiztosi státuszok megszűntek, helyükbe járásonként egy-egy útbiztost alkalmaztak, öszszesen ötöt. Az útbiztosok feladata volt a járásukban lévő útépítések, útjavítások felügyelete. Mivel azonban a munka az évnek alig 4 hónapját tette ki, a fennmaradó időben a megyei közmunkák összeírását, a közmunkaváltsági összegek behajtását végezték, ezzel a járási főszolgabírókat tehermentesítették. Ez annál inkább szükséges volt, mert a közmunkaösszeírás, az újoncozás és az adókivetés egy időben történt, így a tisztviselőkre ebben az időszakban mérhetetlenül sok munka hárult. Az útbiztosok az útmesterek munkáját is elvégezték, így nemcsak a megépült kőút volt a kezelésükben, hanem járásuk útjainak és gátjainak gondozása is. Egyébként fizetésük napi 1 Ft, de a megyefőnök évi 400 Ft fizetésre kért engedélyt részükre, valamint kiküldetéseknél mérföldenként 24 krajcár útiátalányt. 1852-re megépült a gyulai kőút, karbantartására először alkalmaztak útkaparókat a megyében. Az állandó szolgálatot tévő személyzet évi összfizetése 5014 Ft-ot tett ki, melyet a megyei közmunkapénztárból fedeztek. 1852. augusztus 4-én Mitis Ferdinánd miniszteri biztos elkészített egy ideiglenes közúti szabályzatot is, amelyet alkalmazás végett az érintett megyéknek megküldték, így Békés megye is megkapta.. Az utakkal kapcsolatban több rendelkezés, helyi intézkedés látott napvilágot. Kimutatások, jelentések sorát készítették a különböző fórumoknak Nagyváradtól a helytartósági osztályig. Épp ezért 1853-ban a megyefőnök, hogy „a középítészeti ügyekben a legnagyobb pontosság legyen", mindenre kiterjedő útmutatással látta el a főszolgabírókat: 1. A közmunkaerő és építészeti szükségletekről szóló előzetes kimutatást augusztus i-ig kell beküldeni. 2. A közmunkaerő összeírását és kivetését minden év november második felében és december első felében kell elvégezni, s a váltsági nyilatkozatokkal együtt december 20-ig a megyefőnöknek beküldeni, aki január 15-ig köteles a kerületi biztosnak továbbítani. 3. Az őszi összeírást szigorúan vegyék a szolgabírák, különösen a vonó erő tekintetében. A megyefőnökség székhelyén lévő adópénztári hivatal negyedévenként (március, május, augusztus, november 8-ig) küldje be a közmunkaváltsági pénztár állását a helytartósági osztályhoz. 4. Ugyanezekben az időkben a hátralévőségeket is köteles kimutatni. 5. A közmunkaerő állásáról ugyanilyen jelentést kér. 6. Az útvonalakon levő faültetvényekről félévenként kell jelentést készíteni. 7. Az utak állapotáról havonként kér jelentést. Különösen a községeken keresztül vezető utak minőségére volt kíváncsi a megyefőnök. Mindezek elmulasztásáért a főszolgabírák felelősséggel tartoznak. A fásításra álljon itt két példa az orosházi községi tanács hirdetőkönyvéből 1857-ből: „Az Ország utak mellett a fa ültetése kötelességére tétetik azoknak, kiknek azok mellett földjeik vannak. A fáknak sértése vagy tö32