Czeglédi Imre: Békés megyei utak (Békéscsaba, 1986)

A megye útügye 1850-1867 között

tői fogva fennállanak", s fenntartásukat szükségesnek ítélik meg. 1853-ban bevezették az általános útvámrendszert. Bár ez a vámrendszer hazánkban az ellenállás miatt megbu­kott, így eltörölték, s helyette ,,vámegyenérték"-et ve­zettek be mérföldenkénti, illetve a hidaknál ölenkénti díjazással, a leküldött vámjegyzék értékes adatokkal szol­gál a megyei vámhelyekhez. A nagyváradi cs. kir. pénzügyi igazgatóság által lekül­dött vámjegyzéket október 28-án küldte szét a megye­főnök a szolgabíráknak azzal az utasítással, hogy „járásuk területén a legterjedelmesebben tegyék közé s hozzák a nép tudomására." A Bihar és Békés megyét tartalmazó jegyzék szerint útvám csak Bihar megyében volt, mivel állami út Békésben nem létezett. Megyénkben a követ­kező helyeken találunk hídvámokat: hídvám egy darab hídvám vonó marha nehéz könnyű állomás hídvám nehéz fuvarban könnyű fuvarban hajtó marha hídvám krajczár pengő pénzben Békés A 1 2 1 1 % Békés B 1 2 1 1 V, Gerla 1 1 Vz H % Gyula 1 2 1 1 l Á Hosszú fok 1 1 % % % Körös Ladány 1 2 1 1 l Á Pünkösd Ér 1 2 1 1 % Remeteháza 1 2 l r %. Sarkad 1 1 % H % A békési A és B hidak a Fehér- és a Fekete-Körös híd­jait jelentik a város közepén. A Bihar megyei állami utakon a legnagyobb útvám Venteren volt: nehéz fuvar után 4 krajcár. Mindez azért érint bennünket, mert egy időben innen fogják szállítani a kőanyagot az útépítéshez. 185i-re befejezték az útépítés szervezetének kialakítá­sát is. Az ország útépítését Budáról irányították, ahol építési igazgatóságot állítottak fel - ugyanígy Zágrábban, Temesvárott és Nagyszebenben is. Az öt kerületben egy­egy kerületi építési igazgatóság működött, kerületünk­ben Nagyváradon. Végül a megyékben megyei építészeti hivatalokat találunk. Ezek 1852-re kiépültek. A szakiro­dalom ismer járási építészeti hivatalokat is. Megyénkben az volt a helyzet, hogy a gyulai építészeti hivatalt hol megyeinek, hol járásinak, olykor meg egyenesen „Békés megyei cs. kir. járási mérnöki hivatal"-nak nevezték. Nem volt tehát külön megyei és járási hivatal. Békés megye kiváló mérnököt vallhatott magáénak, az 1838 óta apja örökébe lépő s három évtizedig szolgáló Bodoky Károlyt. A volt megyei útbiztosi státuszok megszűntek, he­lyükbe járásonként egy-egy útbiztost alkalmaztak, ösz­szesen ötöt. Az útbiztosok feladata volt a járásukban lévő útépítések, útjavítások felügyelete. Mivel azonban a munka az évnek alig 4 hónapját tette ki, a fennmaradó időben a megyei közmunkák összeírását, a közmunka­váltsági összegek behajtását végezték, ezzel a járási fő­szolgabírókat tehermentesítették. Ez annál inkább szük­séges volt, mert a közmunkaösszeírás, az újoncozás és az adókivetés egy időben történt, így a tisztviselőkre ebben az időszakban mérhetetlenül sok munka hárult. Az út­biztosok az útmesterek munkáját is elvégezték, így nem­csak a megépült kőút volt a kezelésükben, hanem járásuk útjainak és gátjainak gondozása is. Egyébként fizetésük napi 1 Ft, de a megyefőnök évi 400 Ft fizetésre kért enge­délyt részükre, valamint kiküldetéseknél mérföldenként 24 krajcár útiátalányt. 1852-re megépült a gyulai kőút, karbantartására elő­ször alkalmaztak útkaparókat a megyében. Az állandó szolgálatot tévő személyzet évi összfizetése 5014 Ft-ot tett ki, melyet a megyei közmunkapénztárból fedeztek. 1852. augusztus 4-én Mitis Ferdinánd miniszteri biztos elkészített egy ideiglenes közúti szabályzatot is, amelyet alkalmazás végett az érintett megyéknek megküldték, így Békés megye is megkapta.. Az utakkal kapcsolatban több rendelkezés, helyi intéz­kedés látott napvilágot. Kimutatások, jelentések sorát készítették a különböző fórumoknak Nagyváradtól a helytartósági osztályig. Épp ezért 1853-ban a megyefő­nök, hogy „a középítészeti ügyekben a legnagyobb pon­tosság legyen", mindenre kiterjedő útmutatással látta el a főszolgabírókat: 1. A közmunkaerő és építészeti szükségletekről szóló előzetes kimutatást augusztus i-ig kell beküldeni. 2. A közmunkaerő összeírását és kivetését minden év november második felében és december első felében kell elvégezni, s a váltsági nyilatkozatokkal együtt december 20-ig a megyefőnöknek beküldeni, aki január 15-ig kö­teles a kerületi biztosnak továbbítani. 3. Az őszi összeírást szigorúan vegyék a szolgabírák, különösen a vonó erő tekintetében. A megyefőnökség székhelyén lévő adópénztári hivatal negyedévenként (március, május, augusztus, november 8-ig) küldje be a közmunkaváltsági pénztár állását a hely­tartósági osztályhoz. 4. Ugyanezekben az időkben a hátralévőségeket is kö­teles kimutatni. 5. A közmunkaerő állásáról ugyanilyen jelentést kér. 6. Az útvonalakon levő faültetvényekről félévenként kell jelentést készíteni. 7. Az utak állapotáról havonként kér jelentést. Külö­nösen a községeken keresztül vezető utak minőségére volt kíváncsi a megyefőnök. Mindezek elmulasztásáért a főszolgabírák felelősséggel tartoznak. A fásításra álljon itt két példa az orosházi községi ta­nács hirdetőkönyvéből 1857-ből: „Az Ország utak mel­lett a fa ültetése kötelességére tétetik azoknak, kiknek azok mellett földjeik vannak. A fáknak sértése vagy tö­32

Next

/
Thumbnails
Contents