Czeglédi Imre: Békés megyei utak (Békéscsaba, 1986)

A megye útügye 1850-1867 között

Folyó szám Az útvonalak megnevezése Közben eső helyek Távolságok mérföld folyó ölekben külön Jegyzések Aradról-Túrra és Kunságba. Megyei határszéltől Közlekedési út Kétegyháza 3,700 0,92 Csaba 9,570 2,39 M. berény stb. 10,150 2,54 Szarvastól-Debreczen Szarvastól és N. váradra. Endrőd 11,200 2,80 Közlekedési út Gyoma 2,550 0,64 Kör. ládányi útig 1,050 0,26 Összesen: 276,520 Kelt Gyulán november 24. 1850. Bodoki Károly mk. Békés megye mérnöke 5,85 3,70 69,12 Ottlaka felől. Ezen útvonal M. berénytől fogva a 8. sz. vonalon mégyen. Gyoma felé Gyomán túli folytatása N. várad felé a 2. sz. útvonalon. Debreczen felé pedig K. ladányon túl a 4. útvonalon Csanád megye mérnöke hasonlóképpen elkészítette kimutatását a megyei utakról, bár ez a kimutatás nem tartalmaz annyi adatot, mint Bodoky munkája. Mivel az egykori Csanád megye egy része Békéshez tartozik, a ránk vonatkozó utakat kiválasztva a jegyzékből a következő útvonalak érintették megyénk területét: „FELJEGYZÉSE Csanád Megyében közmunka erővel fent tartott és fent tartandó posta és ország utaknak és töltéseknek: Rendszám Nevezetesen Folyó ölek 1-3 4 Makótól Orosháza felé vezető ország út a' Megye széléig 13.320 dttó Tótkomlós felé vezető Posta út Komlósig, Gyula felé 16.330 dttó Mezőhegyes felé vezető ország út Mezőhegyesig, Arad felé 16.380 Tótkomlóstól Orosházára vezető út, Megye széléig, Pest felé 1.420 dttó Gyulára vezető út Meggyes felé Kaszaperen Bánhegyesen keresztül a' Megye széléig 11,440 dttó Batonyára vezető Posta út, Batonyáig, Arad felé 13.840 Batonyáról Gyula felé Kevermesen keresztül, a' Megye széléig 13.3 80 dttó Nagylakra vezető út Arad felé 13-950 Arad felől Pest felé a' Megyén keresztül vezető marha hajtó út, vizesi, dombegyházi, kupai, kunágotai, bánhegyesi, apáczai, földvári Pusztákon keresztül 22,540' II. III, IV. Ezek alapján felvázolhatjuk az 1850-es évek fő úthálózatát megyénkben. Vázlatunk nem lesz teljes, hisz az 1850-es években készült katonai felmérés sokkal több utat jelöl meg, viszont nem különbözteti meg az utak minőségét. A mérnöki összeállítás árnyaltabb képet ad a megye úthálózatáról. Ugyanúgy három postaút vezetett át megyénken, mint 1788-ban: - Pest-Cegléd-Orosháza-Arad közötti út, melynek Békés megyei állomásai: Orosháza és Tótkomlós. Szeged-Makó-Tótkomlós posta útja. Orosháza-Csaba-Gyula-Sarkad-Remete-Nagyváradot összekötő postaút. A postajáratok száma 1788 óta nem változott. A pest-aradi úton naponta két járat közlekedett, Orosháza és Nagyvárad között viszont csak kétnaponként egy. Az abszolutizmus korában újabb postautakon indult meg a forgalom. Szarvast 1853-ban kapcsolták be a Szentes-Kunszentmárton-Szarvas-Mezőtúr-Tiszafüred-Mezőkövesd közötti postaút megnyitásával. Ez az út tehát csak megyénk szélét érintette. A megye középső részén vezetett át viszont az 1858. április 5-én megnyitott Berettyóújfalu-Furta-Füzesgyarmat-Körösladány-Szeghalom-Békéscsaba közötti postaút. 1862-ben indult meg a postaforgalom KétegyházaElek-Ottlaka-Soklós-Kisjenő között, s végül 1865-ben Doboz és Békéscsaba között indítottak postajáratot. A posta fejlődését jól érzékelteti, hogy 1850-ben még 4 postaállomásról kellett szétvinni a községek postáját, 1865-ben már 21 postahely volt a megyében, s kézbesí30