Hidak Komárom-Esztergom megyében (Esztergom, 2001)

dr. Tóth Ernő: Hidak nevei

{& Ismét hajóhíd (1842-1895) A komáromi hajóhíd építésének hírére Esztergom királyi város tíz polgára engedélyért folyamodott a Helytartótanácshoz, hogy saját költségükön hajóhidat építhessenek. A híd építését az érsekség magára vállalta. Gramling József ácsmester 1840-ben nyújtotta be a hajóhíd tervét és költségvetését. A 40 hajóra építendő híd költsége négyszerese volt a repülő-hídénak és fenntartása is jóval költségesebb volt, ezért az érsekség részletes forgalombecslést és gazdasági számításokat végzett, s úgy döntött, hogy 100 ezer forint kölcsön felvételével maga építi meg a hidat. Körültekintő előkészítés után elkezdődhetett 6,2 m széles és 1,5 m-es gyalogjáróval is ellátott híd építése. Az ácsok 1841. telén is dolgoztak, így 1842. márciusában már készen állt a híd [3]. Az 1848-49-es szabadságharcban a híd megsérült, 1849-ben pedig felgyújtották, s csak 1849. májusában adták ismét át a forgalomnak. A megnöveVaszary Kolos hercegprímás levele a vámszedési jogról történt Hajóhíd korabeli képeslapon, 1895 (Duna Múzeum, Esztergom) kedett hajóforgalom, és elsősorban a gőzhajózás miatt több szigorú szabályt hoztak a nyitási időre, s a híd éjszakai kivilágítására, a gőzhajók érkezésének jelzésére. ás ügyében (Magyar Országos Levéltár, К 227, 1896-5-1561.1.) 85