Hidak Komárom-Esztergom megyében (Esztergom, 2001)

dr. Tóth Ernő: Hidak nevei

Állandó híd építése (1893-95) 1893-ban felerősödött az igény, hogy Pozsony és Komárom után Esztergomban is "állandó vashíd" épüljön. Döntő lépés volt, hogy az érsekség 1892ben lemondott vámszedési jogáról, így állami költségvetésből épülhetett meg a híd [3, 4]. 1893. augusztus 24-én volt az a közigazgatási bejárás, melyen a minisztérium részéről Czekélius Aurél is részt vett, s melyen megállapodás született, hogy a kisajátítási költségeket 65 %-ban a királyi város, a többit pedig a három település fizeti, mely hamarosan egyesülve Esztergomot alkotta. A meghívásos versenytárgyaláson, melyen négy vállalkozó vett részt, Cathry Szaléz és fia, a fogaskerekű vasút és sok nagy híd építője nyert, a Gregersen, Gartner és Zsigmondy és a Schlick cégek előtt [4, 5]. Az eredeti rajzokon nem szerepel név szerint a tervező. A sarló alakú, kéttámaszú tartók sorozatából épült híd Feketeházy János alapötlete volt. Gregersen ajánlata a hídépítésre, 1893. szeptember Az uralkodó jóváhagyása Lukács miniszter előterjesztésén (Magyar Országos Levéltár, К 227, 1894-5-2213 I.) Hasonló főtartó kialakítással, a szolnoki vasúti hídnál, majd Komáromnál épült korábban folyami híd [41. A híd alépítménye keszon alkalmazásával készült A felszerkezet építése idején Magyarországon 15 (Magyar Országos Levéltár, К 227, 1894-5-2213 П.) 86