Hidak Komárom-Esztergom megyében (Esztergom, 2001)

dr. Tóth Ernő: Hidak nevei

Egyedi h ídleírások Esztergomi Duna-híd A Duna és Garam találkozásánál jó átkelési lehetőség volt már a korai időkben is. A rómaiak alatt itt haladt a fontos limes út és az Aquincumba vezető út. Esztergom királyi székhellyé válása után, 1075-ben I. Géza a garamszentbenedeki apátnak "10 háznép hajóst" adományozott a kakati rév működtetésére [1]. A királyi bevételt jelentő rév vámot III. Béla és utódai több részletben az esztergomi káptalannak adományozták. 1215-ben II. Endre kötelezővé tette minden errefelé közlekedőnek a kakati rév használatát. Sibmacher metszete, 1595 hajóhidakkal (Balassa Múzeum gyűjteménye) A török hajóhíd (1585) Esztergomot 1543-ban foglalta el a török és 1585-ben Szinán budai pasa megépíttette Esztergom és Párkány között azt a hajóhidat, mely közel 100 éven keresztül jelentett kapcsolatot a Duna két partja között [2]. A híd csak 1683-ban, a párkányi csatában pusztult el a menekülő török csapatok rendkívüli terhelése és a császári csapatok ágyúzása miatt. A korabeli metszetek (veduták) több hajóhidat is mutatnak egy-egy ostrom alatt, ez érhető is, így igyekeztek folyami átkelőhelyeknél meglepni az ellenséget. A híd hasonló volt a Buda és Pest között épülthöz. Külországi utazók, Lübenau (1587) és Brown (1683) megemlékeznek erről a jelentős létesítményről, mely 54 tömlőhajón állt, s mely könnyen nyitható, zárható volt. Ismét rév, majd repülőhíd (1762-1842) Esztergom felszabadítása után a Dunán a rév működött, melynek írásos bizonyítékát az 1698-as év uradalmi bevételi könyve is tartalmazza [3]. 1683-tól közel 80 évig csak dereglyék, csónakok közlekedtek a Duna két partja között Barkóczy Ferenc érseksége alatt indult meg gyors fejlődés az érseki székhelyen a közel kétszáz éves száműzetés után. A hajózást kevésbé zavaró repülóliidat 1762ben állították a forgalom szolgálatába. Ez speciális úszómű volt, melyet 7 ladikra helyezett kötél tartott, s melyet a víz árja hajtott egyik partról a másikra. A repülőhidat helybeli hajós-, lakatos- és ácsmesterek állították üzembe. A repülőhíd viszonylag gyors (6-8 perc) átkelést tett lehetővé, s nagy előnye volt, hogy szinte egyáltalán nem zavarta a hajók, mozgását [3]. .4 repülőhíd háromnyelvű tarifája ! 766-ból (Érseki Levéltár, Esztergomi hídvám jogosultság iratai) 84