Hidak Komárom-Esztergom megyében (Esztergom, 2001)

dr. Tóth Ernő: Vas- és acélhidak

A komáromi vasúti Duna-híd (MAVAG archívum) A komáromi Erzsébet híd centenáriumára készített képeslap (1992) minál a "0" szint alatt 14 m mélyen, esetenként robbantással kellett, éjjel-nappali munkával dolgozni télen is - a 2 atmoszféra túlnyomásos munkatérben, Cathry Ede érdekes, részletes írása kordokumentum, a hídépítések nem nagyszámú írásos beszámolóinak egyike, mely a részletekre, a nehézségekre is kitér [3]. Esztergomban a Kis-Dunán is állandó hidakat építettek a Duna-híd építéséhez csatlakozóan. A Mária Valéria hídhoz vezető úton 40 m nyílású, alsópályás szegmens alakú híd épült. A szerkezet 10 mezőből állt, középen 6,3 m magas volt. A 87 tonna súlyú szerkezetet kissé késve 1896. telén adták át a forgalomnak. A Kis-Dunán az előbbihez hasonló még egy vashíd épült, mely a Duna-hídért, a városért sokat tett hercegprímásról a Kolos nevet kapta, s melyet igen sok szép korabeli képeslap és művész örökített meg [10]. A vasúti hidakról röviden egy külön fejezetben lesz szó, a komáromi vasúti Dunahídról azonban itt is említést érdemes tenni, már csak azért is, mert kialakítása nagyon hasonló a két közúti hídhoz. Az 1909-ben megépült híd ötnyílású, négy egyforma (100 m) és egy kisebb nyílása van. Becses emlék e híd ma is meglévő törzskönyve, mely napjainkig megmaradt, ugyanúgy, mint a két közúti Duna-hídé [11]. A három Duna-, a két esztergomi és komáromi Dunaág-híd a Vág-Duna-híd és a komáromi felüljáró mellett említésre méltó hidak Guta környékén épültek. A háborús pusztítások nem kímélték a Komárom és Esztergom vármegyében álló hidakat sem, az esztergomi híd Párkány felöli nyílása 34