Hidak Komárom-Esztergom megyében (Esztergom, 2001)

dr. Tóth Ernő: Vas- és acélhidak

már 1919-ben hullámsírba dőlt, s csak 1927ben indult meg a véglegesen helyreállított és megerősített szerkezeten a forgalom [12, 13, 14]. Az igazi nagy és értelmetlen pusztítás 1944. karácsonyán és 1945. március végén következett be, amikor a megye mai területén minden nagyobb híd elpusztult. Az újjáépítés Komáromban rendkívül gyorsan megtörtént a Duna-hidat illetően, s a vasút felettit is ideiglenesen helyreállították. Esztergomban csak a roncskiemelés indult meg időben, a helyreállítás azonban nem. A Kis-Duna hídjait véglegesen 1948ban, illetve 1964-ben építették újjá. A Kolos híd utódját: a Kossuth hidat dr. Menyhárd István alternatív tervjavaslata alapján építették. A felsőpályás acélszerkezet kedvező építési költségű volt. Ez a híd már csak gyalogosközlekedésre szolgál. A komáromi vasúti Duna-híd újjáépítéséről is szólni kell, elsősorban azért, mert jól példázza a méretezési előírások és a hídtervezés, kivitelezés területén bekövetkezett fejlődést. Az új felszerkezet párhuzamosövű, négy nyílásban folytatólagos rácsos szerkezet. Az ötödik kis nyílást a túlnagy dilatáló hossz csökkentése miatt különálló szerkezetként építették, ezzel módot adva arra, hogy a magyar és a csehszlovák szakemberek a felszerkezet Az esztergomi Duna-híd megmaradt nyílása (Homor Kálmán felvétele) Az újjáépített vasúti Duna-híd Komáromban (dr. Domanovszky Sándor felvétele) építéséből egyaránt kivegyék részüket: a kéttámaszú szerkezetet az ostravai Hutni Montáze, a folytatólagos hídrészt a MÁVAG gyártotta és szerelte [8]. A felszerkezet fajlagos súlya közel annyi, mint a régi szerkezeté, teherbírása azonban 38 %-al nagyobb, a rúd szerkezetek egységesen gerinclemezes kialakí35