Hidak Komárom-Esztergom megyében (Esztergom, 2001)

dr. Tóth Ernő: Vas- és acélhidak

szerkezet [6]. Említésreméltó, hogy legelső nagyhídjaink közé tartozik ez a Duna-híd, melyet magyar tervek alapján, magyar kivitelezők építettek [7]. A Duna-híddal egyidejűleg, ahhoz hasonló kialakítással elkészült 1892ben a vasút feletti 48,4 m nyílású felüljáró. Ezt az alsópályás, csonkaszegmens alakú hidat is Gregersen és a Magyar Államvasutak gépgyára építette [8]. Esztergomban sem vártak sokáig az állandó vashíd megépítésével: 1894-95-ben a komáromihoz hasonló, ám hosszabb (496 m) ötnyílású híd épült Cathry Szaléz vállalkozásában. A munkát előkészítő minisztérium gondosságát jelzi, hogy esztétikai okokból változó nyílásmérettel épült a Duna-híd, kellően merészen, hisz építésekor ez volt a Duna legnagyobb nyílású hídja [3]. A mintegy 500 m hosszú híd gazdaságos kivitelét jelzi, hogy felszerkezete folyóméterenként 5 tonna körüli volt, míg a hídszerkezet kiötlőjének Feketeházy Jánosnak a világszép budapesti (Ferencz József) hídja ennek négyszerese. A legnagyobb nyílás középen 14 m magas volt, a háborús pusztítást átvészelt szélső nyílások ma is impozánsak, pedig ezek a legkisebbek. Az építés iratai fennmaradtak, ezekből tudjuk a munkák előrehaladásának gyors ütemét (hetente készített rajzos jelentést a két műszaki ellenőr Pischinger Gyula és Éltető' Ákos ) [9]. Az Erzsébet-híd hídfője korabeli képeslapon (Centenáriumi kiadás) Avatás előtt az esztergomi Duna-híd, korabeli felvételen (Centenáriumi kiadás) A teljes beállványozás mellett a szegecselt kötések kialakítása is nagy feladat volt, hisz mintegy 490 ezer szegecset kellett kézierővel elkészíteni. (Nagyapám kazánkovács volt, ezért is értékelem valószínűleg olyan nagyra az akkori hídépítési teljesítményeket.) Feltétlenül említést kell tenni a két Duna-híd alépítményéről is, hisz rendkívül gyorsan és nehéz körülmények között, nagy mélységben (az esztergo33