Hidak Zala megyében (Zalaegerszeg, 2004)

Egyedi hídleírások

NAGYKANIZSA HÍDJAI EGYEDI HÍDLEÍRÁSOK Nagykanizsa hídjai Közlekedésföldrajzi adottságai Kanizsát kiemelt szerephez juttatták, valószínűleg a római korban is a maihoz közelálló helyen haladt út. A középkorban a királyi út itt a Kanizsa-patak mellett haladt, keresztezve az Ördög-árkot és a Bakónaki-patakot [1]. A vár kiépítése (valószínűleg 1393-ban már állt) Kanizsa átkelőhely védelmét szolgálta. A vár mocsárban feküdt, kapuja előtt hidak voltak. 1493-ból ismerjük, hogy a Kanizsa-patakon híd vezetett át. Kanizsa középkori topográfiájának vázlata [1] A várról hadmérnöki felmérések készültek, ezek a várba be-, illetve kivezető hidakat is ábrázolják. Evlija Cselebi 250 lépés hosszú tahidról és felvonóhidákról ír [2]. A várat a török 1600-ban elfoglalta és csak 90 év múlva sikerült visszafoglalni, 1702-ben pedig Lipót császár elrendelte a vár felrobbantását. A régészeti feltárások igazolták az itt álló hidak (hídút) létét [1]. Hídút Kanizsa váránál (1687)... M ... és régészeti feltárás nyomain [1] Részletes térképet a katonai felmérés és 1792ben a megye földmérője készített, mely a török megszállás után átrendeződött állapotot mutatja. Egyértelmű, hogy Kanizsa megőrizte útcsomópont jellegét. A patakok kereszteződésében a 18. század végén általában fahidak álltak, ám megkezdődött az állandó, boltozott hidak építése. A Dombóvár felől jövő úton, Nagykanizsa határában a Szent János-híd (3,15 m nyílású) 1840-ben épült, sajnos 1945-ben felrobbantották. A mai 7. sz. főút elődjén, a Principális-csatornán 1897-ben és 1902-ben 10-10 m-es acéltartós hidak épültek, ezeket is 1945 márciusában robbantották fel, újjáépítésük 1947-ben történt [3, 4]. 98