Hidak Zala megyében (Zalaegerszeg, 2004)

A megye hídállománya

HIDAK A MŰVÉSZETBEN A MEGYE HÍDÁLLOMÁNYA Deák Ferenc szülőháza a bejáróhíddal (lg. századi ismeretlen festő müve) (Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok) esetben ábrázolnak hidakat is, hisz a várak védelmét a legtöbb esetben vizesárok, mocsár segítette, ezen pedig valahogy a várban élőknek is át kellett kelni. Bélyegek, érinek és más művészeti alkotások is megörökítik hídjainkat. Általában a folyami (Duna-, Tisza-) hidak ihletik meg a művészeket, szorgos kutatással biztosan lehet Zala megyei példákat is találni. Több településnek a címerében is megjelenik a híd: Kustány, Muraszemenye, Sárhida, Zalalövő. Érdekes, hogy mind olyan boltozott hidat ábrázol, mely ma már nincs is, a hagyomány azonban őrzi ezek emlékét. (Zalalövő pecsétjébe is bekerült a Zala-híd.) Jó fotók, képeslapok is őrzik hídjaink történetét, ezek között van művészi színvonalú is. Meglepően sok jó fotó jelent meg a Zalai Hírlapban az utolsó 40 évben (250), ezek gyűjtése, katalogizálása is fontos. Az irodalomban is - főleg versekben - gyakori a híd; általában mint jelkép, mely összeköt. Nagy múltú, történelmileg nevezetes hidak egyediként is megjelennek: a 1848-as forradalom (Perczel Mór) emlékét őrzi a megyében például a letenyei Mura-híd. Háborúban a hidak pusztulása értelmetlen, de megszokott. Zala megyében pusztult el szám szerint a legtöbb (192) híd 1945 márciusában, s már korábban a Mura-hidak. Rájuk emlékeztet a fennmaradt sok-sok fotón, rajzon kívül Illyés Gyula pár sora: „A legszomorúbb látvány ez volt: a betörött gerincű néma hidak." Köszönet a művészeknek, hogy figyelmeztetnek a rosszra és gyönyörködtetnek az alkotások megörökítésével. Kehidakustány címere Sárhida címere A kányavári híd a fotóművész szemével (fotó: Mészáros T. László) 94