Hidak Zala megyében (Zalaegerszeg, 2004)

A hídépítés fejezetei

A HIDAK ÚJJÁÉPÍTÉSE A HÍDÉPÍTÉS FEJEZETEI Letenye, Muraszerdahely. A roncskiemelések 1942-43-ra elkészültek, s az ideiglenes jellegű helyreállítás is [7]. A háború végnapjaiban érthetetlen, hatalmas pusztítás érte Za­la megye hídjait. A front csak két hétig érin­tette a megyét 1945 márciusában, a háború vég­napjaiban, a kár mégis rendkívül nagy volt, közel 200 hidat robbantottak fel. A letenyei Mura-híd a megye mai terüle­tén lévő hidak közül egyedülállóan szerencsét­len sorsú volt: 1945. április 5-én az utolsó se­regtest, miután elhagyta a trianoni területet, felrobbantotta a hidat [15]. Biztosan több eset­ben megkísérelték megakadályozni egy-egy híd felrobbantását, ismert, elhíresült a zalaszent­A megrokkant Mura-híd (Thury György Múzeum) gróti szép négynyílású boltozat megmen­tése Hatamov törzsőrmester önfeláldozásával [8]. A tételes kárlista nem maradt fenn, s a kü­lönböző források kissé eltérő adatokat tartal­maznak: 169-199 közöttieket [9, 12]. Kevés ki­vétellel minden jelentős híd elpusztult, a Zala­hidak közül csak a zalaszentgróti és a kehida­kustányi kerülte el a pusztulást, a fontosabb utakon még az egész kis nyílásúakat (2,5-4 ni) is sorozatban robbantották. Akart jelzi, hogy az állami és törvényhatósági utak 372 hídja, mely 2184 m összhosszúságú volt, ebből egy 1949-es országos felmérés szerint elpusztult 1529 m, 48 % [11]. A megye összes hídjára kiterjedő (tehát a vicinális utakat is tartalmazó) kárku­tatás szerint 1957 m-nyi híd pusztult el, ez a megyéket tekintve is a legtöbb és közel annyi, mint a budapesti Duna-hidak összes háborús kára [9]. Zala megyében pusztult el a leg­több híd, a második legtöbb kárt szenvedett megye Pest-Pilis-Solt-Kiskun volt 117 felrob­bantott híddal [9]. A kár értékét 7,8 millió P-re becsülték, ám felbecsülhetetlen a veszteség, hisz robbantás áldozata lett a zalalövői híd is, mely országosan egyedülálló alkotás volt [12]. A helyreállítás ügyében a Kereskede­lem- és Közlekedésügyi Minisztérium 1945. július 21-én adta ki körrendeletét, mely szerint Zala vármegyében Ullrich Zoltán miniszteri osztálytanácsos irányította a híd­helyreállításokat [13]. Országosan hét neves szakember irányította a munkákat, Zala me­gyében központi építésvezetőként (műszaki el­lenőr) Újtelki István főmérnök segítette Ullrich Zoltánt. Természetesen központi intézkedés A zalalövői Zala-híd provizóriuma (Hídlap 1948, Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény) 56

Next

/
Thumbnails
Contents