Hidak Zala megyében (Zalaegerszeg, 2004)

A hídépítés fejezetei

VAS- ÉS ACÉLHIDAK A HÍDÉPÍTÉS FEJEZETEI a rendkívül tehetséges dr. Lipták Pál vállalkozása készített [6]. E híd történetét az egyedi hídleírásokban mutatjuk be, építésekor tipikus jól bevált szerkezet volt, alépítményét Zsigmondy Béla vállalkozása építette [7]. A Mura-híd mellett vasbeton ártéri hidak is épültek. Ezt a hidat a terület-visszacsatoláskor (1941), majd 1945ben felrobbantották, s végleges újjáépítésére 20 évet kellett várni. Acélszerkezetű hidak építésének tevékeny korszaka 1925-30 volt, ekkor négy 20-40 m nyílású rácsos szerkezet épült: 1925-26-ban Balatonhídvégnél 39,9 ülés csonka szegmens alakú hidat épített a versenytárgyaláson győztes Gép- és Vasútfelszerelés Gyár. Érdekessége volt hogy a hídfőkhöz csatlakozóan két faszerkezetű ártéri nyílás épült, nyilván a Kis-Balaton rendezésével öszszefüggésben. A korabeli iratok megjegyzik, hogy a vasszerkezet anyagát eredetileg más (Tisza-, illetve Küküllő-) hidakhoz tervezték felhasználni [8]. A korábbi gyakorlatnak megfelelően zórésvasas, makadámburkolatú volt a pályalemez, melyet 1937-ben láttak el ismét korrózióvédelemmel. 1926-27-ben a körmendalsólendvai út 37,737 km szelvényében Zalabaksán a megyében egyedülálló 20 m nyílású, párhuzamos övű acélszerkezetű Kerka-híd épült, adaptált terek szerint (a terv eredetileg a kassa-j obionicai út egyik hídjához készült [9]. Érdekes kivétel ez a híd a megye gyakorlatában, mert már az 1910es évektől több vasbeton híd A zalabaksai Zala-híd csak 18 évet élt meg (Hídlap 1938) épült a Zalán és a Kerkán 20 m-es vagy annál nagyobb nyílásokkal. 1929-30-ban Fenékpusztánál (budapest-siófok-keszthelyi út 182,250 szelvényében épült a hídvégihez hasonló - 40,0 m nyílású -, ugyancsak csonka szegmens alakú, felső keresztkötéses, rácsos acélhíd 4,8 m kiemelt szegélyek közti szélességgel. Az acélszerkezet terveit a Farkas és Tsa vasszerkezeti gyár készítette, s a gyártást, szerelést is végezte. A korabeli törzskönyv a próbaterhelés részletes eredményét is tartalmazza (20 tonnás gőzhenger alatt 4,5 mm volt a max. lehajlás) [10]. A Balaton hídja első „állandó' zete (Hídlap 1938) 44