Hidak Zala megyében (Zalaegerszeg, 2004)

A hídépítés fejezetei

A HÍDÉPÍTÉS FEJEZETEI -H BOLTOZATOK Zalaszentgrót lévén a környék helyi központja, itt futnak össze a környék falvaihoz vezető bekötőutakon kívül a távolabbi környékre vezető nagyobb jelentőségű utak is, mint például a Sümegen át Veszprém felé és Türjén át Pápa és Győr felé vezető utak is. Mindez az itt épült haránttöltés és híd jelentőségét jelentősen fokozza. A 18. században Zalaszentgrótnál még csak fahíd volt a Zalán. Első ízben az 1795. évi vármegyei közgyűlésen vetődött fel kőhíd építésének lehetősége [10]. Öt évre rá el is készült egy kőhíd terve [11], azonban a kivitelezés elmaradt. Amikor azonban 1834-ben a fahíd „öszszeomlott" [12], sürgős intézkedésre volt szükség. A fahidat helyreállították, de ugyanakkor kőhíd építésére kértek engedélyt. Az engedélyt 1842-ben kapta meg a vármegye és nyomban megkezdte a szükséges anyagok beszerzését, ami az akkori infláció miatt nehézségekkel járt. Az építkezéshez - a zalalövői hídnál bevált gyakorlat folytatásaként - rabmunka igénybevételét irányozták elő [13]. A híd nyílásai 8,85 m-esek, az ívek szegmens alakúak. A híd hossza 43 m. Az építkezés az 1844. évben indult meg és az 1845-46. években is folyamatban volt. Befejezését 1846 novemberében jelentette be Tolnay Károly főszolgabíró, aki beterjesztette a hídra megszavazott pénzről az elszámolást. A munkát Laskay Károly építési biztos felügyelete alatt hajtották végre [14]. A széles völgyet harántoló úton két híd épült, ezek egyike közvetlenül a zalaszentgróti műemlék kastély mellett, a Zala jelenlegi főmedrét íveli át, mely régebben a folyó mellékága volt. Ez a híd a négynyílású boltozott híd, az ún. Hatamov híd [9]. A hídnak mindhárom középpillére és mindkét hídfője faragott kőből épült. A faragott kő burkolat egészen a boltvállakig felhúzódik és különösen a pillérvégek kiképzése érdemel méltánylást. A vízfolyás felőli oldalon a pillérvégek ívelt háromszög, az alsó oldalon félkör alakúak, szépen faragott fedőkövekkel letakarva. Igényes részletek a hídon Az 1846-ban épült Zala-híd napjainkban (fotó: Biri Gábor) A mellvédek téglafalazatúak, rajtuk a fedkövet betonutánzat helyettesíti. Nagyon jellegzetesek a hídpálya vízkieresztői, melyek a nyílások közepén, a záradékok fölött vannak befalazva, továbbá a kerékvető kövek, melyek páronként, valamennyi pillér és hídfő fölött érzékeltetik a szerkezetet. A híd méreteit a közölt kimutatás tartalmazza. 37