Hidak Zala megyében (Zalaegerszeg, 2004)

A megye adottságai

A KÖZÚTHÁLÓZAT KIALAKULÁSA A MEGYE ADOTTSÁGAI nem jelölt Tomasich jelentős utat, továbbá Sümeg és Keszthely között sem. A reformkorban (1832-ben) a megye elkészítette, ha nem is teljeskörűen, a vízfolyások és az utak leírását, s hála Bencze Gézának, ez az értékes leírás ma minden érdeklődőnek hozzáférhető [16]. Értékes tanulmányában elemezte is a Zala megyei közúti közlekedés feltételeit a 18. és 19. század fordulója körüli időben [17]. Figyelemreméltó, hogy a legfontosabb Széchenyi javaslata a vasút (fekete) és úthálózat (piros) fejlesztésére (1848) utak, a postaúthálózat a megyében 140 km-nyi volt s ezen 238 híd állt, 600 m-ként volt tehát egy műtárgy. Összehasonlításul az 1784-ben készült útösszeírás ötszáz km-nyi utat rögzített, ez mintegy háromszorosa volt pl. Somogy megyéének, 1832-ben pedig 830 km volt a főutak hossza [17]. Rendkívül tanulságos az úthálózat további fejlődését is nyomon követni. Fest Vilmos monografikus műve Zala megye állami és országos útjait a következők szerint adta meg. A buda-gráci, mely Veszprém-Tapolca-SümegTürje irányban haladt ekkor, a mohácspécs-letenye-varasdi, a tapolca-kanizsai voltak a megye legfontosabb állami (álladalmi) útjai [18]. Országos út is jó néhány haladt a megyében, így a türje-zalaegerszeg-körmendi, a Bak-Sármellék közti út, melyek kelet-nyugati kapcsolatot biztosítottak. A közlekedésben 1860-tól a vasútvonalak is megjelentek, ezzel lényegesen javítva a közlekedés és a szállítás feltételeit. A Dél-Dunántúl úthálózatának alakulását igen alaposan elemezte Erdősi Ferenc [19]. Adatai szerint Zala megye a négy dél-dunántúli megye között a legsűrűbb és egyben a legjobban kiépített úthálózattal rendelkezett, 1900-ban a 100 km

2-re jutó kiépített úthossz 24,5 km, az összes út pedig 43,4 km volt. Az állami utak kiépítettsége Zalában 90 % feletti volt [19]. Az említett értékes, érdekes tanulmányok talán meglepő képet festenek a megyéről, ám ezek a tények. 22 Az állami és országos közutak 1865-ben [18]