Hidak Zala megyében (Zalaegerszeg, 2004)
A megye adottságai
A MEGYE ADOTTSÁGAI A KÖZÚTHÁLÓZAT KIALAKULÁSA Forgalomszámlálási térkép 1894. (Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény) A megye két pólusa: Nagykanizsa és Zalaegerszeg érdekes megyei sajátosság. A megye úthálózatán lévő hidakról tájékoztatásul néhány adat: 1795-ben 572,1832-ben 543, !945 P e dig az államépítészeti hivatal kezelésében 542 híd volt [15, 20, 21]. Ezek az adatok minden további nélkül nem vethetők össze, mert az első katonai felmérésen lehet, hogy nem minden híd szerepel, 1832-ben nem minden úton mérték fel a hidakat, 1945-ben pedig az államépítészeti hivatal nem minden híd kezeléséért volt felelős. Az adatok mégis némi tájékoztatást adnak arról, hogy a sűrű úthálózaton nem kevés és nemcsak kis hidak voltak (a Zalahidak 20-40 öl hosszúságúak voltak a 19. sz. elején). A hídépítés fejlettségét jelzi, hogy 1832ben már 196 hidat írtak össze a megyében [20]. Az úthálózat és a hidak fejlesztésében az úttörvény megjelenése (1890), folyami hidak építése, a bekötőutak kiépítése fontos előrelépés volt. A trianoni békeszerződéssel a megye területe jelentősen csökkent. 1925-től nagyütemű út-, majd hídépítési program következett külföldi kölcsön felvételével [22, 23]. A motorizáció fejlődésével nőtt az igény az utakkal és a hidakkal szemben. A közúthálózat történetét ismertető szakirodalmon kívül a Zala megyei részletek levéltári anyagok segítségével is kutathatók. 1934-ben meghatározták az országos úthálózatot, melynek egyes részei törvényhatósági utak voltak. A fő (akkori szóhasználattal főközlekedési) úthálózat, bár azóta többször változott, máig alapvetően meghatározza úthálózatunk szerkezetét [22, 23]. A második világháborúban (1941) a megye korábbi területe visszaállt, 1945 után azonban ismét a trianoni határ volt érvényben. A háborús károk elsősorban a hidakban igen nagyok voltak (192 híd). A megye úthálózatában az első jelentős fejlesztés a 7. sz. főút jelenlegi nyomvonalú kiépítése volt (1953) [24]. Az út nemzetközi jelentősége a letenyei Mura-híd újjáépítésével (1961) megnőtt. Az 1971-ben elfogadott településhálózat fejlesztési terv a megye főúthálózatát 1973ban (7, 74, 75, 76) tudatosan úgy módosította, hogy markáns kelet-nyugati és észak-déli 23