Hidak Zala megyében (Zalaegerszeg, 2004)

A megye adottságai

VÍZRENDEZÉSEK SZEREPE A MEGYE ADOTTSÁGAI A zalalövői műemlék jellegű hídnál az alapvető probléma a híd környezetében az volt, hogy a Zala árvizei - a meder rendezetlensége miatt és a régi közúti híd átfolyási szelvényének elégtelen méretei miatt is - a zalalövői vasútállomást 4-5 éves gyakorisággal elöntötték és a vasútvonal északi oldalára átfolyva a község belterületét is veszélyeztették. Ezért vált szükségessé itt a Zala-meder korszerű rendezése, legalább a 10 éves gyakoriságú nagyvizek kiöntés nélküli levezetésére. A tervezés során kitűnt, hogy a régi híd átfolyási szelvénye alig 50 %-ban elégíti ki a hidraulikai követelményeket és a híd alapozási mélysége nem felel meg a Zala-meder tervezett méreteinek. Vízkárelhárítási szempontból új Zala-híd építése volt célszerű új medernyomvonalon. Mivel a régi híd közlekedési szempontból sem volt megfelelő, szoros koordinációval az új Zala-hidat mederkorrekcióval és közúti nyomvonal-korrekcióval tervezték, illetve építették meg. Megjegyzés: ha útkorrekció nem épült volna és a hídpálya közlekedési szempontból korszerűsítésre került volna (pályaszélesség, teherbírás stb.), a híd ártéri hídnyílás jelleggel megmaradhatott volna a tervezett új híd folytatásában. Mederrendezés az új híd építésekor Zalalövőn (UVATERV, Közútkezelő tervtára) Másik változatban a régi híd úgy is fennmaradhatott volna (a zalaszentgróti hídhoz hasonlóan), hogy nem maradt volna vízelvezetési funkciója és a régi útpálya zsákutca jelleggel csatlakozott volna az új közúthoz. A Principális-csatornán és a Szévízcsatornán azért kellett 1953-ban a korábbinál jóval nagyobb nyílású hidakat építeni, mert a hidak befolyási oldalán (a kis fenékesés miatt) nagyon kicsi volt az érkező nagyvizek sebessége (kb. 40-50 cm/sec). Ez a vízsebesség még a megengedett 12 cm-es duzzasztás hatására is legfeljebb 100 cm/sec értékre növekedett meg. (Ezért kellett pl. a Principális-csatornán legalább 50 %-kal nagyobb hídnyílásokat kialakítani, mint pl. a hasonló vízgyűjtőterületű Csertapatakon.) A dobri közúti Kerka-hídnál is megtörtént a Kerka-patak korszerű rendezése 195872 között a tízéves gyakoriságú nagyvizek kiöntés nélküli levezetésére. Mivel a meder vízvezető szelvénye a rendezés során lényegesen megnőtt, a hidak átépítése is elkerülhetetlen volt. A Kerkán üzemelő vízimalmok felszámolása után, a mederrendezéssel majdnem egyidejűleg, a közúti hidak (Kerkaszentkirály, Dobri, Szécsisziget, Lenti, Zalabaksa, Csesztreg) átépítése is megtörtént. Érdekesség, hogy Kerkaszentkirály Margitmajorjának megközelítésére egy bontott Tisza-híd provizórium lett beépítve. A letenyei Mura-híd újjáépítése során a jugoszláv fél szakértőivel együtt tervezték meg - a Mura folyó helyi szabályozását kb. 3 km hosszban, - a letenyei közúti híd kialakítását az ártéri nyílásokkal együtt, - és a Mura két oldalán az árvízvédelmi töltések megépítését. A tervek végleges elfogadását a két fél szakértői között többéves egyeztető munka előzte meg. A Mura-híd az 1960-as évek elején épült újjá. A Mura folyó kanyarulati viszonyai miatt a Mura jobb partján (a jelenlegi horvát oldalon) új ártéri hídnyílásokat kellett kialakítani. 16