Hidak Zala megyében (Zalaegerszeg, 2004)

A megye adottságai

A MEGYE ADOTTSÁGAI A KÖZÚTHÁLÓZAT KIALAKULÁSA A közúthálózat kialakulása Természetesen a rómaiak pannóniai uralma előtt is voltak utak, éppen napjainkban az My autópálya nyomvonalán végzett régészeti feltárások gazdagítják ismereteinket [1]. Természetföldrajzi okokból ősidők óta nagyjából a mai 7. sz. főút vonalán alakult ki egy közlekedési vonal. A rómaiaknak egyik legfontosabb főútja a híres Borostyánút - vezetett Itáliából (Emona) Alsólendva (Halicanum) Zalalövőn (Salla) át északra [2]. Zalalövőn híd, Muraszerdahelynél rév vezetett át a folyón. A megyét átszelte egy nagyjából nyugat-keleti irányú út is, mely a Balatonfelvidéken át vezetett Alsólendva felé. Fontos út vezetett Szombathely (Savaria) Fenékpuszta (Valcum) - Pécs (Sopianae) irányában. Fenékpuszta révátkelőhely volt, melyet erődítmény védett [3]. Az egyes római utak pontos vonalát a szerzők nem egyformán adják meg, az azonban kétségtelen, hogy Zala megye fontos utak kereszteződésében feküdt [4, 5, 6]. Részletesen ismert Zalalövőnél és Fenékpusztánál a fontos átkelőhelyek jelentőségének válRómai kori utak Zala megyében [6] tozása is. A Borostyánkő utat az 1. század elején építették ki, majd többször átépítették. A Zala menti utat valószínűleg a 2. század elején építették ki, de csak fele szélességgel, mint az észak-délit. Pannónia kettéosztása (Kr. u. 106ban) átértékelte az egyes utak szerepét is, a Zala-híd fennállása azonban folyamatos volt [7]. Nagykanizsa környékének római kori úthálózata is rekonstruálható [26]. A megye középkori úthálózatát Holub József tárta fel oklevelek alapján [8]. A révek, út- és hídvámok helye jellegzetes úthálózatot rajzol ki a történelmi Zala megye területén. A megye északi és déli határvonala környezetében vezettek kelet-nyugat irányú utak, észak-déli irányban pedig jóval több főút halad a dombvidék völgyeiben. Jellemzője volt az úthálózatnak, hogy több jelentős útcsomópont alakult ki a folyók réveinél, hídjainak Valószínűsíthető, hogy a középkor útjai több esetben a római utak vonalán haladtak. Hazánk úthálózatát más szerzők is kutatták, kiemelendő Glaser Lajos kutatása, aki a Dunántúl hadi és teljes úthálózatát is Holubhoz hasonló módszerrel rekonstruálta [9, 10]. Mindkét kutató igen sűrű úthálózatot talált az oklevelek tanúsága szerint. Holub szerint hídvám volt: Barlabáshidán (1246), Zalacsében (1328), Fancsikán (Zalaegerszegtől északkeletre, 1325) Balatonhídvégen (1430), Zalakaroson (1270), Kehidán (1441), Zalaszentgróton (1247), Zalaszentlászlón (1408). Fontos rév volt Koroplyán (Mura), Letenyén (Mura), Perlakon (Dráva), Szemenyén 17