Hidak Zala megyében (Zalaegerszeg, 2004)

A megye adottságai

A MEGYE ADOTTSÁGAI -Hu VÍZRENDEZÉSEK SZEREPE Az úf zalaszentgróti Zala-híd építésekor tervezett mederrendezés (Közútkezelő tervtára) Zalaszentgrót nagyközség északnyugati ol­dalán olyan felhagyott, elégtelen nyílású duz­zasztózsilip volt a Zalán, amely a településen korábban üzemelő, nagy teljesítményű vízi­malom vízellátását szolgálta. A duzzasztózsilip több évtizedes üzemeltetése során a talajvíz­szint a település északnyugati részén károsan megemelkedett (a terepszint alatt 20-30 cm-re alakult ki), a Zala árvizei pedig Zalaszentgrót északnyugati részének mélyen fekvő területeit 4-5 éves gyakorisággal elöntötték. Ennek a tűrhetetlen állapotnak a felszámolására kellett végrehajtani a Zala-meder korszerű rendezé­sét és egyidejűleg a meder bal partján (keleti oldalán) a település árvízvédelmére községi árvízvédelmi töltés építését a mederren­dezésből kikerült földanyagból. Mivel a Zala­meder akkor közvetlenül a régi grófi kastély kerítése mellett folyt, a Zala nyomvonalának megtartása mellett a bal parti védtöltés építését csak úgy lehetett volna végre­hajtani, ha a beruházó a kastély keríté­sét elbontja és kb. 18-20 m széles sáv­ban kiirtja a kastélypark növényzetét (a területen lévő évszázados fákkal együtt). Mivel a régi közúti híd - helyi elnevezéssel Hatamov híd - átfolyási szelvénye is elégtelen volt (és közlekedési szempontból sem felelt meg a korszerű igényeknek, pályaszéles­ség és teherbírás miatt), nem volt kétséges a dön­tés: „a Zala medrét és a köz­utat is új nyomvonalon kell kialakítani és a kettő keresztezésénél új közúti hidat kell építeni. A Pávahidi árok és a régi közút keresztezésénél lévő régi téglaboltozatos közúti híd elbontásával kapcsolatban azt kell tud­ni, hogy ez a meder a tüs­keszentpéteri és zala­szentgróti malom duz­zasztó zsilipjének kö­zös árapasztó csator­nája volt, ezért az említett malmok felszámolása után nem volt indokolt a csatorna fenntartása. A Zalabérnél épített új Zala-hídnál a korszerűen kiépített közút a terepszintből lénye­gesen kiemelve keresztezi a Zala-völgyet, ezért volt indokolt - Zalabér község árvízvédelme ér­dekében is - a 83 m össznyílású új Zala-híd meg­építése (a korábban ismertetett hidraulikai irány­elvek szerint). A Dötknél átépített Zala-hídnál a kor­szerűen kiépített közút ugyancsak a terepszint­ből kiemelve keresztezi a Zala-völgyet, a dötki bekötőút tehát akadályozta a Zala árvizeinek zavartalan lefolyását. Ezért volt indokolt - az előzőkben ismertetett hidraulikai irányelvek szerint - öt nyílással összesen 85 m össznyílá­sú közúti híd építése. A Zalaszentgyörgy-Kávás összekötő út keresztezésénél épített közúti Zala-híd­nál a viszonylag korszerűen kiépített közút szin­tén a terepszintből kiemelve keresztezi a Zala­völgyet. Ezért volt indokolt itt is 1 az említett hid­raulikai irányelvek szerint - 70 m össznyílású Zala-híd megépítése (a régi, elhasználódott híd helyett). 15

Next

/
Thumbnails
Contents