Hidak Zala megyében (Zalaegerszeg, 2004)

A megye adottságai

A MEGYE ADOTTSÁGAI FÖLDRAJZI ADOTTSÁGOK A Kis-Balaton környéke a vízrendezések előtt (1784). és után [5] A dombok észak-déli irányban tagoltak, ez évszázadokon keresztül lényegesen befolyásolta a legfontosabb utak helyét, kialakulását, kevés volt a kelet-nyugati irányú út, kivéve a Balaton térségét és a Zala-völgyet; ezekről és további kérdésekről külön fejezetben lesz szó. A vízrendezések a Dráván, amely korábban a megye területét határolta, már 1784-ben megkezdődtek és 1948-ig tartottak, ez alatt Légrádtól a Dunáig 454 km-ről 272 km-re csökkent a folyó hossza [5]. A megye fő földmérője, Póka Antal 1822-ben kezdte el az akkori rendezés tervezését. A Dráva bal partját a rendezés előtt fattyúágak hálózták be, a főmeder helyét változtatta, előfordult, hogy a „híd alól elment a folyó", kiöntések után pedig mocsarasodott a terület. A Mura mederfelmérése már 1753-ban megkezdődött, völgye nem volt mocsaras, de előfordult (pl. 1823-ban), hogy átmetszéssel kellett a folyót visszaterelni a híd alá Muraszerdahelynél. 1898-ban indult meg a vízrendezés az osztrák-magyar közös szakaszon, majd 1922ben vett lendületet a munka. A Mura vízrendszere [5] A Zala szabályozása előtt a Balaton közelében szétterült, 1773-ban kezdtek foglalkozni rendezésével. Az érdemi terv 1836-ban készült a tervbe vett munkákra. Bajomy István (Póka Antal munkatársa) készítette 1836-65 között: 19 km hosszban rendezték a Zalát; a Balaton magas vízállása miatt azonban az ártér még ki volt téve az áradásoknak. A szabályozás utolsó, 35 km-es részét 1894-ben fejezték be és egy 13 km-es mellékcsatornát készítettek.