Hidak Zala megyében (Zalaegerszeg, 2004)

A megye adottságai

FÖLDRAJZI ADOTTSÁGOK A MEGYE ADOTTSÁGAI A Kis-Balaton 1860 körül Fenékpusztánál... és Hídvégnél (II. katonai felmérés, Hadtörténeti Intézet és Múzeum) A Kis-Balaton szabályozása csak 1922-től kezdődött meg. A Zala mellékvizeinek rendezése: Kiskomáromi-csatorna (1836-1842), Szévíz csatorna (1842-1889), Válicka (1888-1892) is elkészült [5]. Természetesen a Kerka és mellékvizeinek rendezése is elkészült a Mura rendezésével összhangban. E rendkívül vázlatos ismertetés csak jelezni kívánja, hogy a kötött talajú, sűrű vízhálózatú megyében bár minden korban lehetett közlekedni - igen fontos volt a vízrendezési munka. A Dráván és a Murán csak néhány híd volt, a Zalán és a kisebb vízfolyásokon azonban szinte minden településnél volt valamilyen átkelőhely (1784-ben 572 híd látható a térképszelvényeken). A vízrendezések további kérdései - különös tekintettel az egyes hidak tervezésére - a következő fejezetben találhatóak. Irodalom: [1] Zala megye kézikönyve, CEBA Kiadó, 1998. [2] Holub József: Zala megye középkori vízrajza, Zalaegerszeg, 1963. [3] Bencze Géza: Zala megye hidrográfiai képe a reformkori vízrendezések küszöbén, Zalai Gyűjtemény. [4] Pais László: A Zala vízgyűjtőjének régi vízrajza, Budapest 1942. [5] A magyar vízrendezés története (Ihrig Dénes), Budapest 197310