Hidak Veszprém megyében (Veszprém, 2008)

A megye hídállománya

A megye hídállománya Vasúti hidak és alagutak Alagutak Az 1900-as esztendő végéig forgalomba helyezett helyi érdekű vasutakon összesen 11 alagutat építettek, 3260 m hosszban, közülük négyet a Győr-Veszprém, egyetegyet pedig a Budapest-Esztergom, a NagyszebenVöröstorony, Lúgos-Maros Hlye, Aszód-Balassagyarmat, Nagyszombat-Jókút, Kralován-Suchahora és a Gurahoncz-Nagyhalmágy vonalon. A megyében még két vasúti alagút épült ezt követően, Balatonakarattya - Balatonkenese állomások között 1909-ben, valamint Veszprémben a vadaspark és a vidámpark közötti kisvasút vonalán. A Győr-Veszprém vasútvonalon Vinye megállóhely Porva-Csesznek között három, míg Zirc - Eplény között egy alagút épült 1894-1896 között. Az alagutakat olasz vendégmunkások építették, anyaguk faragott mészkő. Az alagutakat 1983-1984 évben lőttbetonnal erősítették. Az erősítés magába foglalta az alagútban lévő űrszelvény módosítását is, a Vinye megállóhely - PorvaCsesznek közötti három alagút esetében az alagutat felfelé bővítették. Ezt a megoldást Európában itt alkalmazták először Az I. számú alagút hossza: 41,00 m. Az /. számú alagút déli kapuzata, Fonyó Sándor felvétele Az alagút bővítése az „álló" szintjétől kezdődött. A falazati idomokat kézzel bontották ki. A bontás haladási iránya kezdetben alulról felfelé a paláston, utána idomról idomra az alagút tengely irányába. A falazat kibontását követően méterenként a régi falazat csúszását meggátolva ideiglenes biztosítást építettek be. Az ideiglenesen kibiztosított szakasz legnagyobb hossza 3,0 m volt. Az idomkövek és a laza törmelék eltávolítása után a felületet 5 cm vastag, ún. „kontakt" betonhéjjal fogatták le. A beton kötési ideje alatt m

2-enként egy-egy kőzethorgonyt építettek be. A kőzethorgony átmérője 25 mm, hossza 1,50 m. A régi falazat egyszerre kibontható hossza legfeljebb 1,0 m volt. A bontási munka előtt 3,0 m hosszban a falazatot ideiglenesen kibiztosították. A pótbiztosítást a régi falazattal egyező profilra hajlított acélívekkel oldották meg. Az acélívek fölött hézagos deszkabélelést alkalmaztak. Az íveket papucsra állították és kimerevítették. A jövesztést robbantásos eljárással végezték. A fúrólyukakat az alagút tengelyével párhuzamosan fúrták, két sorban, egymástól 70 cm távolságra. A fúrólyukak hossza kb. 1,2 m volt. A robbantáshoz Paxit-4-et vagy Gelamot használtak. Az ideiglenes és végleges biztosítás hasonlóan történt, mint a falazatnál. Az álló szakasz alatti íves szakasz megmaradt eredeti állapotban, úgy hogy annak új űrszelvényre való kiigazítását levesessel végezték. A levésett falazat tisztítása homokfúvással történt. A levésett falazatra 10 cm vastag lőttbeton került, egy sor térráccsal. A III. számú alagút a Bakonyszentlászló-PorvaCsesznek állomások között lévő három alagút közül a leghosszabb, ÉK-DNy-i fekvésű, 110,50 m hosszú, 1896-ban készült. Az alagutat 1983-ban megerősítették és űrszelvénybővítést hajtottak végre az I. számú alagútnál leírt technológia szerint. A II. és III. számú alagutak között a Cuha-patak mellé 5-8 m magas, 240 m hosszú támfalat építettek. A pálya bal oldalán kőből rakott görgetegfogókat készítettek helyi anyagból. A IV. számú alagút ZircEplény állomások között 321,77 m hosszban épült, 1896-ban. Az alagút építése 1895. júliusában kezdődött és 1896. májusában fejeződött be, a forgalomnak 1896. december 16-án adták át. A falazati munkák végátvétele 1897. június 30-án történt. Az alagutat faragott bakonyi mészkőből falazták. A kivitelezés kedvező feltételek között ment végbe, alapozási nehézségek nem jelentkeztek, ezért falazat kiváltás vagy újraépítés sem volt szükséges.