Hidak Veszprém megyében (Veszprém, 2008)

A megye hídállománya

A megye hídállománya Vasúti hidak és alagutak Az alagút végei mintegy 40-40 m hosszban nyílt bevágásban épültek meg és utólag töltötték vissza a földet. Az alagút Olaszfalu község Fekete-ér dűlőnél lévő dombját fúrja keresztül, amely a Bakony hegység nyúlványa. Az alagutat végig falazni kellett, a nyersanyagot Eplény faluban a vasút bal oldalán lévő kőbányából termelték. Az alagútban a vágány alá teljes hosszban végigfutó csatornát készítettek. Az alagútban háromszor végeztek nagyobb felújítási munkákat. 1930-ban és 1958-ban főleg fugázás történt. A harmadik felújítást 1985. június és november között végezték. A bővítést a korábban leírt, l.-lll. számú alagutak technológiájától eltérően itt nem a főténél, hanem a talpnál végezték. A pályaszintet süllyesztették le. Az 1985. évi felújításkor az alagút É-i végétől 60 m-re sajnálatos beomlás történt. A beomlást követően a beomlott alagút rész feletti takarást eltávolították és új kapuzatot alakítottak ki. Az alagút rövidebb lett. Az új kapuzathoz alakították ki a jelenlegi csatlakozó bevágást. A II. számú alagút északi kapuzata, Fonyó Sándor felvétele A megye területén az előző alagutakon kívül még két alagút épült. Az egyik az 1909-ben épült Csittényhegyi alagút Balatonakarattya és Balatonkenese között, 95,50 m hosszú. A másikat Veszprémben építették 1958-1959-ben a Vadaspark-Vidámpark közötti keskeny nyomtávolságú gyermekvasúton. A Szabadbattyán-Tapolca vasútvonalon a főváros irányából közelítve a Balatont, a Balatonakarattyai bevágást elhagyva, az ÉK-i magas parton, a Csittényhegy oldalában kialakított vegyes szelvényben, fokozatos eséssel érjük el Balatonkenese állomást. A Balatont ÉK-ről körülvevő magas partok a múltban és jelenünkben is kisebb-nagyobb földmozgások színhelyei. A magas partok pusztulása a lábazati törmelékkúp elhabolás következtében keletkező felpuhulásának következménye. A pusztulás következtében a partvonal egyre jobban a mögöttes területek felé vándorol, alámosva a magas partot megtámasztó törmeléklejtőt. Nagyobb arányú földomlás 1908. április 19.-én következett be, a vasút építése során, mikor a magas part 400 m hosszban leszakadt. A tervezett és kivitelezés alatt lévő vasúti pályát 30 m-rel a hegy felé át kellett helyezni. így került sor az eredeti tervekben nem szereplő, a hegyomlás miatt keletkezett hegyorr alagúttal történő átvágásra is. Az alagút építésére a közelben lévő Almádi-öreghegy vörös homokköveit használták. A második világháború idején az alagútra bombát dobtak, az alagút megrongálódott. A Balatonakarattyai Csittényhegyi alagútról és az ott található ún. magas partról Cholnoky Jenő: Balaton (Budapest, Franklin 1936.) című írásában a következőket írja. „Amikor a vasutat megépítették Akarattya és Kenése közt, akkor megbolygatták a lejtőt, nem gondoskodtak róla, hogy a hullámok ne támadják a hegy lábát s a vasút mindenestől lesuvadt, hatalmas omlás kíséretében. Dehát akkor még hazánkban ilyenféle tüneményekkel senki sem foglalkozott. A suvadás után a partot biztosították kőhányással, a lejtőt megkötötték akácfaültetvénnyel, de nem egész tökéletesen. Mielőtt a vasút, Akarattya állomást elhagyva, befordult volna az alagútba, olyan partszakadékok fölött ment el, amelyek nem voltak biztosítva. Ezért a hegy lábánál nagyszerű suvadások kezdődtek. Aki a kenései székesfővárosi üdülőtelepről az akarattyai fövenyfürdőhöz akart menni, annak ezen a suvadós, mozgó térszínen kellett átmenni. Nem maradt ott meg tavaszra az előző nyáron kitaposott ösvény, lehetett látni, hogy darabokban mozog lefelé a hegyoldal . Erdélyi tapasztalataim alapján jól láttam a jelenséget, fölismertem a veszedelmet, amely a vasút akarattyai kanyarodóját s talán száz és száz utas életét fenyegeti, azért figyelmeztettem levélben a MÁV igazgatóságát. A mérnökök csakugyan belátták a helyzet veszélyes voltát s a szakadékos part lejtősítésével és a part biztosításával elejét vették a veszedelemnek. De azért jó lesz a lejtő mozgását állandóan figyelemmel kísérni, mert a hullámok állandóan dolgoznak s a partbiztosító kőhányás is lassan mozoghat a mély víz felé s bizony esetleg az egész alagút mindenestől lesuvadhat. Legjobb volna a pályát áthelyezni a kenései völgykaréjba, ott ki lehet fejteni a pályát s veszedelem nélkül le lehet hozni a partra."