Hidak Veszprém megyében (Veszprém, 2008)

A megye hídállománya

A megye hídállománya Az 1870-es évek elején elkészült a Magyar Nyugoti Vasút Székesfehérvár-Veszprém-Szombathely-Graz vonala és ehhez csatlakozva tervezték a Veszprém-Keszthely vonal kiépítését, amely a Balaton partján vezetett volna végig. Már az előmunkálatok is megkezdődtek amikor közbeszólt a pénzhiány. Pedig sorra épültek a kisebb vonalak: 1883-ban a Balatonszentgyörgy-Keszthely, 1889ben a Boba-Sümeg vonal, majd ennek folytatása Tapolcáig 1891-ben. A Keszthely-Tapolca vonal 1893-ban lett kész. 1896-ban a Dunántúli HÉV VeszprémDombóvár vonalát adták át. A századfordulóra ezzel szinte mindenhol futott vasúti pálya a Balaton körül, kivéve az Akarattya-Szigliget közötti szakaszt. Boltozott kőhíd, Lorászkó Balázs felvétele Időközben megalakult a Balatoni Szövetség, amely a vasút kérdését is igyekezett kézbe venni. 1906. július 22-én egy 3600 főből álló küldöttséget vezettek a kereskedelemügyi és földművelésügyi miniszterek elé. A felvonuló 600 lovaskocsi nagy feltűnést keltett és ráirányította a kormány figyelmét a Balaton-parti vasút ügyére. A Balaton-parti lakosság is megmozdult, és gyűjtést indítottak. Hamarosan 85 000 korona gyűlt össze. Az egyes települések 200 és 2000 korona között adakoztak, de Balatonfüred polgárai 40 000 koronával járultak hozzá. Igaz, hogy önmagában ez az összeg nem volt számottevő, de érzékeltette a lakosság akaratát. Ekkor egy új terv kerekedett. A tervezett vonal Pusztaszabolcs állomásról kiindulva, Börgönd-SzabadbattyánPolgárdin át érné el a Balatont. Ez a terv már a kormánykörök tetszését is elnyerte. Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter azonnal felismerte a terv jelentősségét és elhatározta az észak-balatoni vasútvonal megépítését. Az erről szóló törvényt 1907. február 14én hirdették ki. „A Balaton" c. lap 1909. évi számaibanl folytatásokban számoltak be az építés eseményeiről és előrehaladásáról. Az Ábrahámhegy környéki szakaszról így szól a beszámoló: „A sághpusztai nagy töltésen fölhaladva, gyors egymásutánban érjük Zánka vízállomást, Viriustelepet, Szepezdet, a csuki erdőt, a melynek sziklabevágásaiból a nyaralókkal telehintett fülöpi hegyre, a révfülöpi hajókikötőre nyílik kilátás; közvetlenül e mellett épült Kővágóörs-Révfülöp állomás; ezen túl a Pálköve sziklaorra adott több hónapi erős munkát, a melyből 9000 köbméter sziklát kellett kirobbantani; néhány méterrel távolabb pedig a rendesi rét laza, tőzeges talaja okozott még nagyobb nehézségeket, kivált a hídalapozásoknál. Az ábrahámi szőlőkön túl az őrsi hegylábához simulva haladunk s a tóti völgybe érünk, a melyet a Badacsony, Szentgyörgy hegy, Csobáncz sziklás tetői, a Gulács, Tótihegy szabályos kúpjai zárnak be fantasztikus körvonalaikkal. A Badacsony keleti lejtője alján épült Badacsonytomaj állomás, a melyből három sínpár vezet a bazaltzúzó osztályozóihoz..." A vonalat a kétéves határidőn belül befejezték. A fővonal teljes hossza 116,4 km, erősen íves, a legkisebb sugarú ív 300 m, a legnagyobb emelkedő 10 %o. Az előirányzott költség 14,6 millió korona volt, a végleges költség 15,5 millió korona lett. A költséghez a vidék földbirtokosai, üzletemberei, de az egyszerű emberek is összesen 1 millió koronával járultak hozzá. Balatonfüred gyalogos aluljárója (2005) Fonyó Sándor felvétele Balatonakaii-Révfülöp közti gyalogos felüljáró balesete. Károlyi János felvétele Vasúti hidak és alagutak