Hidak Veszprém megyében (Veszprém, 2008)

A hídépítés fejezetei

A hídépítés fejezetei A hidak újjáépítése A Lánchíd Bizottság Veszprém meg/ét is kérte első Duna-hidunk újjáépítésének támogatására, Áéh iratok, Veszprém Megyei Levéltár A 71. sz. főúton Balatonakarattyán is ekkor lett kész a vasút feletti műtárgy. 1951-ben még több - 16 - híd újjáépítésére került sor, ezzel 1946-50 között 56 híd pótlása történt meg [4]. Figyelemreméltó, hogy az újjáépítéssel párhuzamosan pl. 1949-ben több főúti híd fenntartási munkáját is elvégezték (két 8. sz. főúti és három 71. sz. főúti hidat 400 ezer Ft-ért), sőt 38 átereszjavítására is jutott pénz és energia. 1949-ben további újjáépítési terv is készült, ebben 1953-ig előirányzott munkák szerepelnek, jelentős öszszeggel a Marcaltő környékiek, ám ekkor még ezek nem készültek el, ezekre 1964-ig kellett várni [4]. A hidak újjáépítése mellett nagyobb útépítési, útkorszerűsítési munkák is kezdődtek, ezekről Horváth István [13] beszámolójában és a könyv külön fejezetében olvashatók további részletek. A megyében kevés volt a fahíd, a kishidak között azonban többnek elégtelen volt a szélessége és/vagy teherbírása, ezek korszerűsítése külön program keretében 1955-től folyt [14], részben emiatt egyes hidak végleges újjáépítésére viszonylag későn került sor. Ötvösnél 1959-ben épült meg az új, vasút feletti műtárgy, a háromnyílású vasbeton híd elődjéről nem sikerült érdemleges adatot találni [15]. Várkeszőnél csak 1960-ban épült meg az öszvérszerkezetű, háromnyílású Rába-híd. Az itt vezető út kis forgalma és a marcaltői Rába-híd közelsége miatt nem volt igazán sürgős e híd építése. Az egyedi hídleírásban erről a hídról további részletek olvashatók. A hidak újjáépítéséről ez a rövid és száraz beszámoló nem adhat hű képet, a tervezőkről, kivitelezőkről külön kimutatás, a hidakról tervek, fotók, jegyzőkönyvek és sok levéltári anyag szól, érdemes ezeket forgatni, mert enélkül 69, illetve ennél több híd újjáépítése nem sokat mond, pedig óriási feladat volt, minden tiszteletet megérdemeltek az ebben résztvevők [16]! Irodalom [1] Iványi Béla: Zalavár és a balatonhídvégi átkelő a törökkorban, Göcseji Múzeum Jubileumi Évkönyve, 1950-60, 1960. [2] Véghely Dezső: Emléklap Veszprém város közigazgatási életéből (1875), Veszprém, 1885. [3] Mentes Zoltán-Galgóczi József: Hidak Győr-MosonSopron megyében, Győri Közúti Igazgatóság, 1993. [4] Veszprémi Államépítészeti Hivatal iratai VI. 401. b. Veszprém Megyei Levéltár [5] Veress D. Csaba: A balatoni csata (1944. deci. 1945. márc. 30,), Veszprém megyei Tanács VB., 1977. [6] A veszprémi völgyhíd ötven éves (szerk.: Ikits Tamás), Veszprém Városi Tanács, Veszprém, 1988. [7] Tóth László: Magyarország útügyi veszteségei a második világháborúban, Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Évkönyve, 1981. [8] Magyar kereskedelem és közlekedésügyi miniszter 16849/1945/111.2. körrendelete a híd helyreállítási munkák végrehajtásáról. [9] Gábor István 1945 decemberében készített terve, Közútkezelő tervtára, Veszprém. [10] Kimutatás a közúti hidak 1945-1949. májusl-jéig teljesített roncskiemelési munkák eredményéről, Hídosztály archívuma, Bp. [11] Közútkezelő terv- és irattára, Veszprém. [12] Az országos közúti hidak nyilvántartása 2007-ben, Közútkezelő. [13] Horváth István: Beszámoló a Veszprém megyei országos közúthálózat és közúti közlekedés keletkezéséről és alakulásáról, Kézirat, Eötvös Károly Megyei Könyvtár. [14] Apáthy Árpád: Kishidak korszerűsítésének időszerű kérdései, MTI 3808 Bp., 1960. [15] Hargitai Jenő hídleírásai, Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény. [16] Széchy Károly dr.: Magyarország közúti hídjainak újjáépítése, Magyar Technika, 1948. 8. 49